DAJKA

Akik színt és értelmet visznek a kicsik és a felnőttek világába
DAJKA – Csecsemő vagy kisgyerek gondozására, felügyeletére felfogadott nő. Aki dajkál. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A DAJKA szónak magyar eredete elhazudhatatlan.

A JK párosban ott bujkál a pajkosság, játékosság gondolata, amely a DAJKA szerepében nélkülözhetetlen. A JáK régen szájat jelentett. Nélkülözhetetlen a DAJKA AJKA is, hiszen azzal beszél, dicséri, AJNÁrozza szép szavakkal (szÁJ) a kicsit. Azzal énekel, DAJNÁl (DA-l) neki és azzal ADJA a puszit. Ezek mind fontosak, mondhatnánk – életfontosságúak a kisbaba, kisgyerek számára, mert ezek a szeretet jelei. Ettől lesz életteli és értelmes ember. Az a gyerek, aki nem kap elég szeretetet, sérült lélekkel nő fel, éli le életét. A szeretet oly táplálék az érzelmek – lélek – szív együttesnek, amint az étel a testnek. A DAJKA szót csak magyar nyelven lehet elemeire bontani, és csak magyarul ad magyarázatot alkotó hangjaival saját szerepének mibenlétére. Tehát ez a szó magyar nyelven alakult ki. Az, hogy a szláv nyelvekben is jelen van DOJKA alakban, azt jelenti, hogy a magyar nyelvből örökölték. Egyetlen szláv nyelvben, de a román nyelvben sem lehet minden jellemzőjére magyarázatot adni.