Fogalom körülírása néhány meghatározó vázhanggal
DAJKA – A hivatásos nyelvészet a DAJKA szó eredetét ide meg oda tologatja (perzsa, szláv), csak épp magyar eredete ne legyen a szónak. A DAJKA, dada, pesztra, pesztonka, mind magyar szavak.
Elemezzük a DAJKA szót, alkotó hangjait: D-J-K, esetenként zöngés-zöngétlen rokonhangjaikkal, és azok szerepét a DAJKAság kapcsolódó kifejezéseiben. A szaporodással kapcsolatos körülírásban megfigyelhető a D-J-K, DAJKA alkotó hangjainak sűrű előfordulása. DAJKA – a szó ösztönből eredő legkeDveskeDőbb D hanggal indul.
Mire kell DAJKA? Az Akadémia által kiadott Magyar Értelmező Kéziszótár (MÉK) szerint: „Csecsemő vagy kisgyerek gondozására, felügyeletére felfogadott nő. Aki dajkál.” Ezek szerint DAJKA oda kell, ahol van egy kisbaba. Első számú DAJKA az anyuka, ő az igazi DAJKA. Anya csak NŐ lehet!
A DAJKA szó a D.J – J.D gyökből ered: DaJ – JeD (d > t: játék). A JED az ősi nyelven kisbárány, GIDa, és kicsiny gyermeKED (kid), akit teJEDdel táplálsz. A JED a kis bárány, GIDa, a DAJkálásra, védelemre, ápolásra szoruló, iJEDős kisbaba. Némely utódnyelvben a kiGIDa neve ma is JED.
Hogyan jön a világra a DAJKÁlandó kisbaba? Figyeljük meg az értelemhordozó kulcshangok szerepét a leírásban.
A természetes erkölcsi törvények szerint, egy lányból szülőanya, DAJKA lesz, ha férjhez megy. Ez két ellenkező nemű (!) személy – FÉRFI és NŐ – közt kötött házasság. Kell FÉRJ, aki beFÉRJen testébe. Kell egy BUJKA, amelyben régiesen: JUBÁLva, azaz szerelmesen elBÚJnak, DÉVAJkodva JUKba BÚJtatnak, és a férfi mAKKJA JuttatJA a kis DÉVAJKA méhébe a magot. Tehát kell FÉRFI és NŐ, akik ezután bUJKÁjukat (fészküket) lAKJÁk, és egymáshoz tartozásukat életük AJánDéKÁnak tartják.
Tanácsként a DAJKÁhoz: DAJKA, arcodon levő JÁKOD, AJKAD kedves szavaival bűvölöd, csalod magadra megtermékenyítő férfIJÚDAt. Van nemző JUKAD, DÁKÓJA, GYAKÓJA befogadására, megtermékenyítésre, szülésre.
DaJKa – JuKaD – DáKóJa hangváz: D-J-K – J-K-D – D-K-J
Ha szerelmes NŐ vagy, légy ízlésesen JÁtéKOsan DévAJKODó! Arcod, JÁKOD, azaz AJKAID kipirulnak, csÓKJAID forróak, szemed csillog, és nagyon BÚJós vagy. A KÉJ iDeJe az ÉJ, amikor ketten elBÚJtok saJát bUJKÁba bujka JUKba, kis fészekbe, szobába (szoba – baszo) KÉJesen BUJÁn összeBÚJva, BUJtattok a JUKba (lyuk). Ebből a BUJtatásból feJlőDiK ki a kis magzat, mAJD várakozás után kiBÚJik mindkettőJÜK örömére a JUKon a kis pUJA (pulya).
– Férfi, legyenek kedveskedő bÓKJAID leendő anyuka-DAJKA körül udvarlására!
DaJKa – JáKoD – aJKaiD – csóKJaiD – bóKJaiD hangváz: D-J-K – J-K-D – J-K-D – cs-K-J-D – b-K-J-D
DAJKA, mindkét AJKAD ADJAD férfiJADNAK!
A D-J-K és rokonhangok szerepe érzékelhető a továbbiakban is. Kis DunDi, akit keDvesen, Dalolgatva, Dajnálva, DéDelgetve Dajkál. Az ő keDves, szépen DAJnáló GAJDÓ (k > g) AJKA GAJDOl, énekel a babának.
DaJKa – GaJDó hangváz: D-J-K – G-J-D
– Kisbaba, anyukád ADJA JÁKODba, AJKADba, szÁJADba a KAJÁD, a tejet, mindenféle élelmet, ami jóízű, tápláló csemege, s egészségesen megtartva, növekedésedet szolgálja.
Ha DAJKA vagy, legyenek DALoló AJKAID, JÁKOD a kicsi szórakoztatására, szeretettel nevelésére.
DaJKa – JáKoD – aJKaiD – KaJáD hangváz: D-J-K – J-K-D – J-K-D – K-J-D
A világra kiBÚJó kis pUJA gyorsan megszOKJA az anyán kívüli létet, pAJKOsan JÁtéKOs, iDe-oDa bUJKÁl, szereti, ha tEJKÓl kap, DAJKÁlják. A DAJKA AJKAi JÁtéKOs DAJKAmeséket is monDanak. A kicsi néha KAJDIn figyeli DAJKÁit:
– Mikor ADJÁK már a tejet, hogy IDJAK.
DaJKa – aDJáK – KaJDi – iDJaK hangváz: D-J-K – D-J-K – K-J-D – D-J-K
A DAJKA jó KEDŰJE a baba javára van, szórakoztatja, szeretettel gondozza, játszik vele jókedvében, jóKEDŰJÉben, amely meghatározó tényező a baba egészséges növekedéséhez. DaJKa – KeDűJe hangváz: D-J-K – K-D-J
A DAJKA gondozza a kis JEDKÉt. A kisbárány, kiGIDa neve valaha becézve: JEDus JEZus, JEDKE.
DaJKa – JeDKe hangváz: D-J-K – J-D-K
A DAJKÁnak AKAD dolga. AKAD régiesen: AKAJD, JAKAD. A székely ajándék –> jándék. Vagy ijesztget –> jesztöget.
DAJKAként fontos, hogy ADJAK. Sok dolga közben a DAJKA azért titokban, KAJDI szemmel mindig figyel a babára.
DaJKa – aKaJD – JaKaD – aDJaK hangváz: D-J-K – K-J-D – J-K-D – D-J-K
DAJKA: a CzF Szótárban: „Általán nőszemély, ki kisdedeket ápol, nevel, táplál. (…) Különösen, 1) szoptató nő, szoptató dajka; 2) ki a kisdedekre vigyáz, velök játszik, őket hordozza, ringatja stb. […] Héberül daváh, arabul dájet, daviji, törökül dajeh, perzsául dájki. A szanszkritban daj am. táplál. A szláv nyelvekben eléfordúl doyka, dojke, dogka, melyekben dojiti am. fejni, tejet fejni.” Kiem. K.S.
A gyökegyezések, a meghatározó értelemadó kulcshangok sűrű előfordulása a körülírásban, azonos forrásból eredést jelentenek. A DAJKA szót csak magyar nyelven lehet elemeire bontva átfogóan, teljes értelmi mélységében magyarázni, szóalkotó elemeit felvonultatni, alkotó hangjainak, gyökeinek, hangcsoportjainak meghatározó értelemhordozó szerepét kimutatni, a bensőséges férfi-nő-család fogalomkör kapcsolatrendszerébe beilleszteni.