CUJKA – Gyenge szilvapálinka. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: román] A CUJKA a C.J – J.C gyök bővítménye: CuJ – JuC. A CUJKA a C.J – J.C gyökkel: CuJ – JuC induló ősmag(yar)-nyelvi eredetű szó, amelyet a román nyelv megörökölt, de nem tud átfogó magyarázatot adni rá. A szó elemei bizonyíték az ősmag(yar)-nyelvi eredetre. A jókedv kifejezésére használt ösztöni ÚJ – JÚ ősgyök és változatai. Vagy a JK hangcsoport – UJKA – a bUJKA, dévAJKOdó, duhAJKOdó, hAJKUrász, pAJKOs, kacabAJKA, kalamAJKA stb. szavakban. Ugyanakkor az is bizonyíték, hogy a páros hangjai bontva a JátéK, JutaléK, KacaJ, szavakba épülnek. A szó egyik fordításban KACUJ, a székelyeknél a betört, erjesztendő gyümölcs, amelyet még KATYÓnak is neveznek. A KACat szó a rendes használatra alkalmatlant is jelenti. A csemegeként már nem tárolható, de egyébre felhasználható megtört gyümölcsre is alkalmazható szó. A CAJ (szaj), CÁJ (cájg), CUJ csökkent minőséget jelölő szavak. A CUJKA olyan a székely, magyar pálinkák mellett, mint az igazi bor mellett a kapásbor, a lőre vagy a székely fickóbor. Mivel szesztartalmú ital, így jókedvre derít, KACAJos, (c > sz) SZAJKÓs (beszédes) hangulatot idéz elő. A CuJKa – KaCaJ – SzaJKó hangváz: C-J-K – K-C-J – SZ-J-K. Tehát bő bizonyíték van az ősi magyar nyelvű eredetre.