CSÜTÖRTÖK – A hét 4. napja. [A hivatásos nyelvészet szerint: déli szláv] A CSÜTÖRTÖK a CSÜ – ÜCS ősgyökből képzett CS.T – T.CS gyökből indul: CSüT – TüCS. Ez a hét napra osztott tevékenységi időtáv billenő, forduló napja. Előző napon, SZERDÁn –, amely a szertartás napja volt – szer ADatott. Úgy tűnik, hogy a munkahét kettéosztott volt a régmúltban. A hétvégi vásárnap utáni két első nap, munkanap. A középnap, a szer napja, a SZERTArtás napja. A sátorapa eligazító szere, de más szer is beletartozhatott, hiszen se szeri se száma a sok szernek az életben. Erre jött CSÜTÖRTÖK, a NEGYedik nap, a SZERnapi szeren szerzett ismeretek gyakorlatba ültetése, tehát mintegy újrakezdés. A NÉGY a munka száma: CSATTra (kattra, pattra, tettre) fel! A CS.T – T.CS gyök hangvonatkozású is. Aki hangoskodik, azt: CSITT(!) felszólítással CSITítjuk. E felszólítás latinul TACe, románul TACi, olaszul ZITto, franciául CHUT. A semmittevő is a SUTban gunnyasztva TÜCSköl. Aki semmittevően ődöng, arra mondják székelyül: TÁCSog. Innen az ÁCSorog, amelyben a CS hang már a CSelekvés értelmét is hozza. A CSAT gyök hangvonatkozása a CSATaráz, újabban CSETel (chat). Meglehet, hogy a CSITári hegyek megnevezése is hangvonatkozású: visszhang. Az utódnyelvekben, például románul: a CITi = olvasni, de szláv nyelvek nagy részében is a CSIT gyökkel fejezik ki az olvasni szót. Innen gondolhatjuk, hogy a CSÜT gyök a nap megnevezésében valamilyen előző gondolatmenet elCSITítása, és a tennivalók új elősorolása, újraértékelése, újraolvasása. A CSŰ, CSŐ értelemmel jelen van a CSAtorna, CSUtora szavakban. A CSUTora egyik értelme tárolóedény (csobolyó, kulacs), a másik: kivezető, átfolyó CSATorna. CSÜTörtök: a szeren tudással feltöltött tartalom hasznosítása, bevitele a mindennapi gyakorlatba. Aki cselekedni, alkotni akar, ég a TÖRekvő tenni akarástól. SÜT ki a vágy belőle. KiSÜTi (csüt), megTERvezi teendőit, és TÖRekedik, TÖRi magát, hogy TÉKolhasson: CSÜT-TÖR-TÉK. Nem TÜCSköl, hanem inkább CSATaráz. Tehát, a szorgalmas ember ki(c)SÜTi az ÜTŐs munkatervet, TÖRi fejét, hogyan TÁKoljon. Mert aki CSATtan a munkára, TÖRi magát, TÁKol (tak, ták, ték… tök), odaadóan dolgozik. Végül a nyelv zeneisége végett alakult TÖK végződésűre, igazodva az Ü és Ö hangzókhoz. A tenni vágyó, nem TÜCSköl, hanem HANGYAL! Évezredek bölcsessége van ebben a két szóban: hangya – tücsök. A hangya címszónál: a hangyaszorgalom fogalma nem a hangya mozgásának hasonlatából ered, hanem a kézzel-lábbal végzett kemény, szorgalmas NÉGYelés adta az örökmozgó hangya megnevezéséhez az ihletet. A haNGYa nevének tengelyében ott az NGY kötött mássalhangzó-páros, amelyben a rovar jellemzőjének képlete szunnyad: haNnal-GYallal, azaz kézzel-lábbal, mind a néggyel, egész testét beleadva dolgozik – NÉGYel. Székelyföldön ma is használatos kifejezés a NÉGYelni ige. Ha valaki keményen dolgozik, arra mondják: jól NÉGYeli. A T hangcsoport – ÜTÖ – tehát ÜTni, TEnni kell, csATTAnjon a munka a kéz alatt. Ide tartozó kifejezések még: ÖTÖl, vETŐ, kÖTŐ, ÉTEl, ITAl stb. A HAN = kéz, GYAL = láb. Aki HANGYAL, kézzel-lábbal dolgozik, azaz NÉGYel. A T.R – R.T gyök: TöR – RöT, TÖRi magát, TÖRekedik. A szorgalmas ember pattan, kattan, csattan, fárad – tettre fel, négyelni, (f)erőt nem kímélve! Ezek mind a NÉGYes szám nevei voltak az ősnyelvben. Az utódnyelvek: tetra, quatro, patru, csetire, four, fire szavai a bizonyítékok! Érdemes megfigyelni az RT hangcsoport – ÖRTÖ – párhuzamait: csütÖRTÖk, bIRTOk, ÉRTÉk, mÉRTÉK, pacsIRTA, pORTÉka, sERTEpERTÉl, vIRTUs, zsÖRTÖl és mások. A szó tengelyében levő RT páros R.T – T.R gyök: RéT – TéR alkotó hangjai, amely rejt még névadó jellemzőt a nap megnevezése vonatkozásában: a RÉT, TÉR, TÉRség, mint munkaTERület, amelyen lehet eredményre TÖRekedni. A szóvégi T.K – K.T gyök: TöK – KöT, A TÖKölés (töprenés, tervezés),TÉKolás. Összegezve: a CSÜTÖRTÖK reményteli újrakezdés, mintegy újra kiSÜTése a teendőknek, újratervezés, ÖTÖlés, vagy a tervek újraolvasása(!). Egyről kettőre kell jutni. Nem csűrni-csavarni, csücsülni, tücskölni, hanem CSATtanni, TÖRekedni, négyelni, hangyalni, tákolni, tékolni, azaz TÖKölni. Ez itt nem lealacsonyító kifejezés. A TÖK – a tak, ták, tek, ték, tok, TÖK, tuk, tük – munkát, tevékenységet, (jó-, kár-) tékonyságot jelentő gyökcsalád része, a TÖKéletes, TÖKéletlen tőszava, indító gyöke, s TÖK – KÖT gyökként jelenthet tervezést is. Itt megemlítendő a T.K gyök, amely a szerTAG (k > g), csütörTÖK, pénTEK szavakban a napot is jelenti. Innen ered a német Tag = nap. Ilyen megközelítésből: szerTAG a szernap, csütörTÖK a kemény négyelő munkanap, pénTEK a fénynap. A CSÜTÖRTÖK szóból ered a román nyelv citire (csitire) – olvasás, a szlávok csetire – négy szava! Ez azt jelenti, hogy a citire szó a román nyelvben nem latin, hanem még iráni, perzsa elődjéből való (bár lehet ez kun örökség is). Világos, hogy nem a magyar nyelv vette át a csetire szláv szót, hanem a szláv nyelvek az ősnyelvből. Épp, mint a SZERDA szót, amelynek közép jelentésére a magyar nyelvben bőséges, világos magyarázat van. Erről bővebben a szerda címszónál. Végül térjünk ki a CSÜTÖRTÖK szó egy másik jelentésére is: ’csütörtököt mond’ A CSÜ ősgyökkel van két szavunk, amely ily értelmet rejt: CSÜlök – botladozó testrész, CSÜcsül – tétlenség. De a fő példaszó a TÜCS-ÖK, amelynek megfordított alakja: CSÜT-ÖK. A TÜCSÖK az ősi népmesében a lusta, hanyag, nemTÖRődöm, értelmetlen, céltalan élet példaszava. Az ilyen ÜCSörög, TÁCSog, TOCSog, TÜCSköl. Ezek nem a szorgalmas ember jellemzői. Az ilyen ember tevékenysége tücsökmunka, tücsökták, így természetes, hogy tücsöktököt, csütörtököt mond. Ilyképpen, CSÜTÖRTÖK a tétovázó TÜCSkölőknek, botlás napja volt. Itt szóba jöhet a TÖKölés, mint eredménytelen párosodás értelme is. Még a ’beleTÖRik a bicskája’ is találó. RT – TR értelmi kapcsolat: a csütöRTök a méRTékvétel, éRTékalkotás, seRTepeRTélés napja. A lajsTRomozás, munkában csaTRatás, saTRatás, a kaTRincába gyűjtés, maTRingolás, a háTRányok legyőzésének napja.
/*/ Az előző szóboncolásom értelme inkább a bizonytalanságot sugallta. Bár ismertem a NÉGY sorszám jelentését, de nem minden vonatkozását. Aztán az utódnyelvek NÉGY változatait figyelve, rájöttem a pontos mondanivalójára. Ettől a pillanattól más megvilágításba került a CSÜTÖRTÖK megnevezés. Tomory Zsuzsa, Amerikában élő nyelvészasszony írta: „E megnevezést sokan próbálták megfejteni, de még nem sikerült.” Most viszont úgy érzem, megtaláltam a kulcsot, épp mint az asszony szó esetében.