Az időbeosztás már az első családok idején kialakult. Béna felfogás, hogy a zsidóktól, sumerektől terjedt volna szét. E népek Özönvíz utániak. Még viccnek sem jó ez a melldöngető, vélt sumer-utód, vagy héber tudákossági versengés.
Özönvíz előtt 1654 év alatt a tökéletes teremtés utáni sarjak, mind tökkelütött bunkók voltak?
A hét napjai a teremtés ősnyelvén kapták neveiket, mindegyik a pontos idő és munkaterv beosztása szerint. E napok igazi szerep szerinti érthető megnevezése kizárólag a teremtés nyelvén léteznek. Az utódnyelvek égitestekről, bálványisteneikről nevezték el a napokat.
——————————-
CSÜTÖRTÖK – a CSÜ – ÜCS ősgyökből képzett CS.T – T.CS gyökből indul: CSüT – TüCS.
Ez a hét napra osztott tevékenységi időtáv billenő, forduló napja. Úgy tűnik, hogy ez volt a hét második felének egyik fő munkanapja. A szóindító CSÜ ősgyök még akár CSÜCSülő napot is sejtetne, de a TeTTek T hangjával – CSÜT – teljesen más irányt vesz a gyökértelem. Kemény CSÜTölő, nem TÜCSkölő nap.
Az ezt követő péntek is, ám amely már fénytek, (tek, ták, tág) ünnepre készülés jegyében telik.
Előtte, SZERDÁn, SZERTArtás napja volt.
Erre jött CSÜTörtök, CSÜTÖRták, a NEGY(edik) nap.
A CSÜT gyök NÉGYet jelentett, CSÜTöl = négyel, vagyis keményen dolgozik. Ez lehetett sátorapai felszólítás: NEGYedik napon – CSÜTÖRTÖKön – NÉGYeltek, CSÜTöltök, elTÖRődésig TÖRTÖK, KOTORTOK, keményen dolgoztok, célra TÖRTÖK.
E SZERnapi szeren szerzett ismeretek, útmutatások gyakorlatba ültetése, tehát mintegy újrakezdés. NÉGY, CSÜT a munka száma: CSATTra (kattra, pattra, tettre) fel! CS.T – T.CS gyök hangvonatkozású is. Aki hangoskodik, CSATtogtat, CSATarász, azt CSITT(!) felszólítással CSITítjuk. Tehát a CS.T gyöknek van hangoskodás és elhallgattatás értelme is. Az elhallgattató felszólítás latinul TACe, románul TACi, olaszul ZITto, franciául CHUT.
A hangvonatkozású CSATból a CSETel (chat), szó. A CSITári hegyek egyik névadó jellemzője is hangvonatkozású: visszhang, hiszen fegyverkovácsok kalapácsainak zajától volt hangos a környék. Ők keményen CSITáltak, CSÜTöltek, ami CSATTogó hangot adott. A semmittevő SUTban gunnyasztva TÜCSköl. Aki semmittevően ődöng, arra mondják székelyül: TÁCSog, elhagyva a T hangot: ÁCSorog, amelyben a CS hang elmulasztott CSelekvés, elCSorogó idő. Az elhallgattató CSITT, az ilyen TÁCSogóknak szólt: CSITT, tessék CSÜTölni!
CSÜTÖRTÖK a keményen CSATRATÓK napja.
CSüTöRTöK – CSaTRaTóK hangváz: CS-T-R-T-K – CS-T-R-T-K.
Kiérződik a kemény CSÜR-CSAVAR, CSÜRTÖK–CSAVARTOK, TÖRTÖK-KOTORTOK-CSÜTÖRTÖK (!) felszólító értelem, amely a hét negyedik, keményen négyelő napjának volt az egyik fő jellemzője.
A CSÜTÖRTÖK – KÖTRÖTÜCS teljes átfordítás mutatja, hogy KOTRATÁS, munka egyféle CSÜRTÖK-csavartok, TÖRTÖK, KOTORTOK kemény munka volt. De innen szintén az utódnyelvi QUATTUOR, QUATRO = négy, amely a KOTRÓ értelmet viszi az ő négy számnevükbe, de amely jelentés csak magyar elemzésben érthető meg.
A szerdai szeren adatott tudással feltöltött TARTAlom hasznosítása, bevitele a mindennapi gyakORLATba. Aki CSElekedni, alkotni akar, ég a TÖRekvő tenni akarástól. SÜT ki a vágy belőle. KiSÜTi (csüt), megTERvezi teendőit, és TÖRekedik, TÖRi magát, hogy TÉKolhasson, TÁKolhasson: CSÜT-TÖR-TÁK.
Nem TÜCSköl, hanem inkább CSATtog. Tehát, a szorgalmas ember ki(c)SÜTi az ÜTŐs munkatervet, TÖRi fejét, hogyan TÁKoljon. Mert aki CSATtan a munkára, TÖRi magát, TÖRTet, TÁKol (tak, ták, ték… tök), odaadóan dolgozik.
A tenni vágyó, nem TÜCSköl, hanem HANGYAl! Évezredek bölcsessége van ebben a két szóban: hangya – tücsök (a hangya címszónál).
Aki HANGYAL, kézzel-lábbal dolgozik, azaz NÉGYel.
A TÜCSkölő, semmittevő.
Aki keményen dolgozik: MUNKÁL – NÉGYEL – KOTOR ––> QUATTUOR, QUATRO = négy, nem kell különös erőfeszítéssel keresni az utódnyelvek négy számnév eredetét, mert a KOTOR, CSATTAN, PATTAN, NÉGYEL szavak vagy azoknak kezdőgyökei pontos, hiteles nyomravezetők.
A CSÜTölő, CSElekvő embernek ezért volt CSElevék a jelzője. E szót a szláv nyelvek örökölték meg, CSELOVEK = ember az orosz nyelvben, de gőzük nincs, mit jelentett eredetileg.
A T hangcsoport – ÜTÖ – ÖTÖlni, gondolkodni, tervezni, és ÜTni, TEnni kell, csATTAn, pATTAn, rákATTAn, s vETI, ég a munka keze alatt, kell az ÉTEl, ITAl.
A T.R – R.T gyök: TöR – RöT, TÖRi magát, TÖRekedik. A szorgalmas ember pattan, kattan, csattan, fárad – tettre fel, négyelni, (f)erőt nem kímélve, keze alatt ég (tűz) a munka! Ezek mind a NÉGYes szám nevei voltak az ősnyelvben.
Érdemes megfigyelni az RT hangcsoport – ÖRTÖ – párhuzamait: csütÖRTÖk, bIRTOk, ÉRTÉk, mÉRTÉK, pacsIRTA, pORTÉka, sERTEpERTÉl, vIRTUs, zsÖRTÖl és mások, mindannyi kötődik a mezei munkához.
A szó tengelyében levő RT páros R.T – T.R gyök: RéT – TéR alkotó hangjai, amely rejt még névadó jellemzőt a nap megnevezése vonatkozásában: a RÉT, TÉR, TÉRség, mint munkaTERület, amelyen lehet eredményre TÖRekedni.
A szóvégi T.K – K.T gyök: TöK – KöT, A TÖKölés (töprengés, tervezés), TÉKolás, TÁKolás, munkára KATtanás.
Összegezve: a CSÜTÖRTÖK reményteli újrakezdés, mintegy újra kiSÜTése a teendőknek, újratervezés, ÖTÖlés, vagy a tervek újraolvasása, cseterése, hogy ratacs, céltévesztés ne legyen. Egyről kettőre kell jutni. Nem csűrni-csavarni, csücsülni, TÜCSkölni, hanem CSATtanni, TÖRekedni, négyelni, hangyalni, tákolni, tékolni, azaz TÖKölni. Ez itt nem lealacsonyító kifejezés.
A TÖK – a tak, ták, tek, ték, tok, TÖK, tuk, tük – munkát, tevékenységet, (jó-, kár-) TÉKonyságot jelentő gyökcsalád része, a TÖKéletes, TÖKéletlen tőszava, indító gyöke, s TÖK – KÖT gyökként jelenthet tervezést is. Itt megemlítendő a T.K gyök másik vonatkozása, amely a szerTAG (k > g), csütörTÖK, pénTEK szavakban a napot is jelenti. Innen ered a német Tag = nap. Minden egyes nap a hét napjainak egy TAGja. Ilyen megközelítésből: szerTAG a szerNAP, csütörTÖK a kemény négyelő munkaNAP, pénTEK a fényNAP.
A CSÜTÖRTÖK szóból ered a román nyelv citire (csitire) – olvasás, a szlávok csetire – négy szava! Ez azt jelenti, hogy a citire szó a román nyelvben nem latin, hanem még iráni, perzsa elődjéből való, ahonnan rabságba hurcolták a rómaiak, bár lehet ez kun, vagy szláv nyelvi örökség is. Világos, hogy nem a magyar nyelv vette át a csetire szláv szót, hanem a szláv nyelvek az ősnyelvből.
Végül térjünk ki a CSÜTÖRTÖK szó egy másik jelentésére is: ’csütörtököt mond’ A CSÜ ősgyökkel van két szavunk, amely ily értelmet rejt: CSÜlök – botladozó testrész, CSÜcsül, csüCSÜl – tétlenség. De a fő példaszó a TÜCS-ÖK, amely fordítva: CSÜT-ÖK.
A TÜCSÖK az ősi népmesében a lusta, hanyag, nemTÖRődöm, értelmetlen, céltalan élet példaszava. Nem TÖRi magát. Az átforgatott TÜCSÖK – CSÜ-TÖKből hiányzik a TÖR gyök. ÜCSörög, TÁCSog, TOCSog, TÜCSköl, nem a szorgalmas ember jellemzői. Az ilyen ember tevékenysége tücsökmunka, tücsökták, így természetes, hogy tücsöktököt, csütörtököt mond. Az eredménytelenül CSÜTölő csak TÜCSköl.
Ilyképpen a CSÜTÖRTÖK a tétovázó TÜCSkölőknek, botlás napja volt. A TÜCSkölőnél szóba jöhet a TÖKölés, mint eredménytelen párosodás értelme is. Még a ’beleTÖRik a bicskája’ is találó.
Volt még egy szó: RATACS, ez céltévesztett lövést jelent:
CSüTöR – RaTaCS hangváz: CS-T-R – R-T-CS.
Az RT – TR kapcsolat: a csütöRTök a méRTékvétel, éRTékalkotás, tetTRekészség, a léTRa, seRTepeRTél napja. A lajsTRomozás, munkában csaTRatás, saTRatás, a kaTRincába gyűjtés, maTRingolás, a háTRányok legyőzésének napja.