CSÜTÖRTÖK* – A hét 4. napja. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: .déli szláv] A CSÜTÖRTÖK a CS.T – T.CS gyökből indul: CSüT – TüCS. Ez a hét napra osztott tevékenységi időtáv billenő, forduló napja. Előző napon, SZERDÁn volt a szer, a szertartás napja. Úgy tűnik, hogy a munkahét kettéosztott volt a régmúltban. A hétvégi vásárnap utáni két első nap, munkanap.
A középnap, a szer napja, a SZERTArtás napja. Ebbe más szer is beletartozhatott, hiszen se szeri se száma a sok szernek az életben. Erre jött CSÜTÖRTÖK a negyedik nap, ám ennek ellenére, újrakezdő. A NÉGY a munka száma: CSATTra (katt, patt, tett) fel! NÉGYelni, kézzel lábbal! A HAN = kéz, GYAL = láb. Aki HANGYAL, az kézzel-lábbal dolgozik, azaz NÉGYel. Nem TÜCSköl, hanem HANGYAL! Évezredek bölcsessége van ebben a két szóban: hangya – tücsök. A hangya címszónál írtam: a hangyaszorgalom fogalma nem a hangya mozgásának hasonlatából ered, hanem a kézzel-lábbal végzett kemény, szorgalmas NÉGYelés adta a hangya nevéhez az ihletet. A haNGYa nevének tengelyében ott az NGY kötött mássalhangzó-páros, amelyben a rovar jellemzőjének képlete szunnyad: haNnal-GYallal – NÉGYel, azaz kézzel-lábbal, egész testét beleadva dolgozik, TÖRi magát, TÖRekedik. Székelyföldön ma is használatos kifejezés a NÉGYelni ige. Ha valaki keményen dolgozik, arra mondják: jól NÉGYeli. A szorgalmas ember pattan, kattan, csattan, fárad – tettre fel, négyelni, ferőt nem kímélve! Ezek mind a NÉGYes sorszám nevei voltak az ősmag-nyelvben. Az utódnyelvek: tetra, quatro, patru, csetire, four, fire szavai a bizonyítékok! Tehát, a szorgalmas ember kiSÜTi a munkatervet, TÖRi fejét, hogyan TÁKoljon, lehetett ez a korai név: SÜTÖRTÁK. Vagy CSATtan a munkára, TÖRi magát, TÁKol (tak, ták, ték… tök), azaz dolgozik. Végül a nyelv zeneisége végett alakult TÖK végződésűre, igazodva az Ü és Ö hangzókhoz. A szó tengelyében levő RT páros az R.T – T.R gyök: RéT – TéR alkotó hangjai, amely rejt még névadó jellemzőt a nap megnevezése vonatkozásában: a RÉT, TÉR, TÉRség, mint munkaTERület, amelyen lehet eredményre TÖRekedni. Összegezve: a CSÜTÖRTÖK reményteli újrakezdés, mintegy újra kiSÜTése a teendőknek, a tervek újraolvasása(!). Egyről kettőre kell jutni. Nem csűrni-csavarni, csücsülni, tücskölni, hanem CSATtanni, TÖRekedni, négyelni, hangyalni, tákolni, tékolni, azaz TÖKölni. Ez itt nem lealacsonyító kifejezés. A TÖK – a tak, ták, tek, ték, tok, TÖK, tuk, tük – munkát, tevékenységet, (jó-, kár-) tékonyságot jelentő gyökcsalád része, a TÖKéletes, TÖKéletlen tőszava, indító gyöke. A CSÜTÖRTÖK szóból ered a román nyelv citire (csitire) – olvasás, a szlávok csetire – négy szava! Ez azt jelenti, hogy a citire szó a román nyelvben, még iráni, perzsa elődjéből való (bár lehet ez kun örökség is). Világos, hogy nem a magyar nyelv vette át a csetire szláv szót, hanem a szláv nyelvek az ősmag(yar)-nyelvből. Épp, mint a SZERDA szót, amelynek közép jelentésére a magyar nyelvben világos magyarázat van. Erről bővebben a szerda címszónál. Végül térjünk ki a CSÜTÖRTÖK szó egy másik jelentésére is: ’csütörtököt mond’ A CSÜ ősgyökkel van két szavunk, amely ily értelmet rejt: CSÜlök – botladozó testrész, CSÜcsül – tétlenség. De a fő példaszó a TÜCS-ÖK, amelynek szómegfordított alakja: CSÜT-ÖK. A TÜCSÖK az ősi népmesében a lusta, hanyag, nemtörődöm, értelmetlen, céltalan élet példaszava. Az ilyen ÜCSörög, TÁCSog, TOCSog, TÜCSköl. Ezek nem a szorgalmas ember jellemzői. Az ilyen ember tevékenysége tücsökmunka, tücsökták, így természetes, hogy tücsöktököt, csütörtököt mond. Itt még szóba jöhet a TÖKölés, mint eredménytelen párosodás értelme is. Még a ’beleTÖRik a bicskája is találó.
*Az előző szóboncolásom értelme inkább a bizonytalanságot sugallta. Bár ismertem a NÉGY sorszám jelentését, de nem minden vonatkozását. Aztán az utódnyelvek NÉGY változatait figyelve, rájöttem a pontos mondanivalójára. Ettől a pillanattól más megvilágításba került a CSÜTÖRTÖK megnevezés. Igaza volt Tomory Zsuzsa, Amerikában élő nyelvészasszonynak: e megnevezést sokan próbálták megfejteni, de még nem sikerült. Most viszont úgy érzem, megtaláltam a kulcsot.
Hamarosan átnézem újra a hét napjainak szóboncolását, és legújabb ismereteimmel bővítve, közzéteszem.