CSUK

CSUK – Ajtót, kaput, ablakot, fedelet ráhajt a nyílásra. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? finnugor] A CSUK szó CS.K – K.CS gyök: CSuK – KuCS. Ha beCSUK, s KÓCSra CSUK, akkor nincs kuKUCS, azaz KICSi rés sem marad belesni. A K hang az éK, aKadály. A CS hang értelme a CSeles mozgás, CSavarás. Például a CSUKló esetében laza, könnyed elforduló mozdulat. A nyílászárók is CSUKlósan CSUKódnak. Ugyanakkor a CS hang a kiCSiny, kiCSinyítés kulcshangja lévén, azt is szemlélteti, hogy az ajtó CSUKódásakor a nyílás résének felülete egyre CSÖKken (csiki-csuki). Van egy mondás: „CSUKni kevesebb, mint zárni.” A záráshoz KULCS, KÓCS kell, amely egy CSeLes, LőCSös görbület, amellyel ki- betolható a zár nyelve. A beCSUKódott fedelet CSÉKkel, CSÁKlyával ÉKkel, lÉKelve lehet felnyitni. A zárkózott, CSUKott nőiség: bÓKkal, CSÓKkal, CSIKlandással nyílik meg. Nincs az a nyelv, amelyben ily körülírással minden oldalról magyarázható lenne.