CSONKA – Aminek jókora része, darabja hiányzik. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? olasz] A CSONKA a CS.N – N.CS gyökből induló szó: CSoN – NiCS. Itt a CSONKA szóval talán az olasz TRONCO-ra gondoltak, de ott van a román CIUNG (csung) is, és a latin TRUNCUS is.
Az a tény föl sem merülhetett, hogy azok netán az ősmag(yar)-nyelvből vették volna át. Pedig az említett olasz, latin, román szavak csak befagyott szóképek azokban a nyelvekben, magyarázat nélkül. Viszont a magyar CSONKA, SONKA szavak az eredetet, a CSONt szó gyökét is tartalmazzák, amelyből a kifejezés indul. A latin és olasz TRonco, TRuncus szavak a TR kötött mássalhangzó-párossal indulnak, amely T.R – R.T alvógyök: TöR – RoT, és jellemzőt rejtő a szóban. Ugyanis CSONKAság lehet TÖRés vagy lepra esetén ROThadás eredménye. Ám ezt sem latinul, sem olaszul nem lehet megmagyarázni, csak a mai magyar nyelven. A román CIUNG (csung) azt is érthetővé teszi, hogy a CSONKA maradvány CSÜNG. De ez is csak magyarul értelmezhető. Az NK páros és a vele kialakult értelemadó hangnyaláb valaminek hiánya, valamiről leválasztott állapot, nem teljes érték vagy fogyatékosság leírója: bÁNKÓdik, bUNKÓ, cENK, csONKA, mANKÓ, rÖNK, tÖNK, rimÁNKOdik, vINKÓ szavakban is. Megjelenik a már említett román ciUNGU (k > g), a latin trUNCUs, az olasz trONCO, a német SchINKEn és más nyelvű szavakban ugyanezt az értelmet hordozva.