CSÓNAK – Sportolásra, halászásra stb. használt, fedélzet nélküli kisebb vízi jármű. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] Eredeti neve CSOLNAK, és a CS.L – L.CS gyökből indul: CSoL – LoCS. A LOCSol, loCSOL szó mutatja, hogy kapcsolódó cselekmény a névadó. Mint a csanak címszónál is említve volt, a NA gyök vizet jelent, épp, mint a Duna, Rajna, Majna esetében.
Vagyis a csóNAk vízen (na) használható jármű, amelyet loCSOLással hajtaNAK, azaz loCSOLNAK a lapátokkal, s úgy tOLNAK előre. A csónAK a vízparton kiköthető, kiAKasztható. A CSÓNAK – KANÓCS fordítás mutatja, hogy hajlított vázról van szó (kan, kanyar). A csóNaK szóban levő KN hangok mélyedést jelentenek, akár a teKNő, KaNNa, KaNcsó, KaNál szavakban. Tehát többféle megközelítése van a CSÓNAK jellemzői szerinti névadásának, a legalább három névadó jellemző összhangja alapján. A CzF Szótár szerint: „Nevét könnyen suhanó, mintegy csódó, vizen csusszanó tulajdonságától kapta, valamint a gyermeki játékszer neve csóniga is. A szláv nyelvekben divatozó cslomek, cslunek, valamint a magyarországi német Tsinackel nem egyéb, mint a magyar csónak átalakitása. A persában csung vagy dsung nagyobbféle hajót jelent, a törökben pedig csanak valamely edényt; csónak törökül csernik, és a sínai nyelvben csuén am. hajó (navis).” A sok gyökegyezés egyetlen forrásból eredést bizonyít, az pedig az ősmag(yar)-nyelv. A MÉKSZ szerkesztőire bízzuk, próbálják „szlávul” is megmagyarázni ennyire, jelentésbeli párhuzamokkal, értelmi vonatkoztatásokkal.
CSONKA – Aminek jókora része, darabja hiányzik. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? olasz] A CSONKA a CS.N – N.CS gyökből induló szó: CSoN – NoCS. Itt a CSONKA szóval talán az olasz TRONCO-ra gondoltak, de ott van a román CIUNG (csung) is, és a latin TRUNCUS is. A szerkesztőkben a tény föl sem merült, hogy azok az ősmag(yar)-nyelvből vették volna át. Pedig az említett olasz, latin, román szavak csak befagyott szóképek azokban a nyelvekben, magyarázat nélkül. Viszont a magyar CSONKA, SONKA szavak az eredetet, a CSONt szó gyökét is tartalmazzák, amelyből a kifejezés indul. A latin és olasz TRonco, TRuncus szavak a TR kötött mássalhangzó-párossal indulnak, amely T.R – R.T alvógyök: TöR – RoT, és jellemzőt rejtő a szóban. Ugyanis CSONKAság lehet TÖRés vagy lepra esetén ROThadás eredménye. Ám ezt sem latinul, sem olaszul nem lehet megmagyarázni, csak a titkok magyarázó magyar nyelvén. A román CIUNG (csung) azt is érthetővé teszi, hogy a CSONKA maradvány CSÜNG. De ez is csak magyarul értelmezhető. Az NK páros és a vele kialakult értelemadó hangnyaláb valaminek hiánya, valamiről leválasztott állapot, a nem teljes érték, fogyatékosság leírója: bÁNKÓdik, bUNKÓ, csONKA, mANKÓ, rÖNK, tÖNK, rimÁNKOdik, vINKÓ szavakban is. Megjelenik a már említett román ciUNGU (k > g), a latin trUNCUs, az olasz trONCO, a német SchINKEn és más nyelvű szavakban ugyanezt az értelmet hordozva.
Hiába az idegenből eredeztetés kívánalma a hamis elméletek tovább éltetése végett, a szóban levő gyök, kötött mássalhangzó-páros, értelemadó hangnyaláb nem a hamisítók pártján áll.