CSILLAPÍT – Csökkent, enyhít. Nyugtat. [? finnugor tőből] A CSILLAPÍT a CS.L – L.CS gyökből indul: CSiL – LiCS. A CSILLAPÍT két szónak tűnő: CSIL és LAPÍT. Ám több gyök van jelen: CSI, IL, LA, AP, ÍT. A fent tárgyalt IL és LA ősgyökök együtt is találóak ide. Az L hangcsoport – ILLA – mutatja, mit kell tenni. Mivel a harag idegÁLLApot, így az idegileg felajzott embert, állatot ILLEtni, azaz simogatni kell, így leCSILLApodik. A nyugtató kELLEmes, dALLAmos hang hALLAtán, a szem szelíd csILLOgása nyomán is elILLAn a harag. A CzF Szótár leírása: „[…] csillap szóban pedig a csitt, csitít, csend stb. szók csi vagy cse gyöke; az l is csilla és csillap-ban közelebbről mívelő, eszközlő értelmű.” Vagyis a CSI itt, CSÖkkent, kiCSInyít értelmű. A P hangcsoport – API – azt sugallja, hogy a csillAPÍtáshoz érzelmi kÉPEsség, tAPIntat kell, ÁPOl, APOlgat, amellyel jelképesen lelAPÍtja a felborzolt idegeket. Ez az álLAPOT elsimítása, leLAPÍTása, egyenesbe hozása, azaz csillAPÍtása. A LA, dalLAm, az enyhítő szó, a LAssító simogató mozduLAt, AP a kAPcsolat, amellyel eredeti álLAPotára mérsékelhető, ÍT, azaz erőfeszÍTések, TeTTek nyomán. Vagyis minden hang, ősgyök, gyök, hangcsoport beviszi értelmét a szóba.
Azt mondják a nyugati okos emberek, hogy a magyaroknak nincsenek nagy bölcselői, azaz filozófusai, mint a görögöknek, a keleti vagy nyugati népeknek. Mire kellene ide a sok fölösleges üres beszéd? Aki a magyar nyelvet behatóan ismeri, mind-mind bölcselő. A bölcselet benne rejlik minden szavunkban. Egyetlen szavunkat körülírni, mondanivalóját feltárni, hosszú mondatokra van szükség.Minden szavunk élővirág, gyönyörű színes szirmokkal, szemben az összes többi nyelvbe beszáradt élettelen viráglenyomatokkal, amelyeket ők saját nyelvükön sehogyan, vagy csak alig tudnak értelmezni. Csak, ha visszahozzuk az anya-nyelvébe – kelthető életre, és csak mi tudjuk róla, mi a szerepe abban a nyelvben.