A nyomatékolt L hanggal létrejövő értelemadó hangnyaláb szerepe.
CSILLA – Csillagvirág [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin]* A CSILLA szó alapja a CSI ősgyök, amely ösztöni hangmegnyilvánulás rendkívül tetszetős behatásra. A CSE is (csettint).
A CS.L – L.CS gyökből képzett: CSiL – LiCS. A magyar nyelvben a nyomatékkal ejtett L hang körül értelemadó hangnyaláb képződik, amely az érzékek által felfogható jelenségek leírója. Az ez által leírt jelenségek orral, szemmel, füllel, nyelvvel, bőrrel érzékelhetők, felfoghatók: mivel lehet ILLAt, vILLAnás, hALLÁs, ILLEtés (érintés), ÍZLElés (l > z). Az ILLA hangnyaláb jelen van a CSIL, PIL, VIL, IL gyökök bővítményeiben: csILLOg, pILLAnt, vILLAn, ILLAt stb. A latin nyelv csak megörökölte az ősmag(yar)-nyelvből, de átfogó magyarázata nincs rá. A fény jelentésű LUCI, LUCEM szavak is a CSIL – LUCS gyökből alakultak ki a latin nyelven.
CSILLAG – Sötét égen fényes pontnak látszó égitest. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? finnugor tőből]* A CSILLAG több gyökből áll. Kezdőként a CS.L – L.CS gyök: CSiL – LiCS. Az utódnyelvek egyik része az L.CS gyökből képzett szavakat vitte magával: a latin LuCeat, az olasz LuCcicare, a román străLuCi
Az IL ösztöni ősgyök, épp mint a LA. Mindkettő gyors megjelenést és távolodást leíró: ILLA. A CzF Szótár erről a jelenségről: „[…] csillag, csillám- és csilla, csille szók csi gyökelemeiben a si (si-et) vagy su (su-h-og, su-g-ár) suhogást vagy sebességet jelentő hang foglaltatik; […] csillag-, csillám-ban stb. pedig szintén sebességet, sebes haladást jelent, valamint el, ill-(an) azaz sebes mozgás foglaltatik villog, világ, villan szók vil és vill gyökeiben is.” A vILLAnó fény, az ILLAnó illat, a hALLOtt hang esetében. A szózáró L.G – G.L gyök: LaG – GaL. Ez körértelmű gyökként azt is megmutatja, hogy a körforgás állandó. A nagy CSLLAGok csak bolygóikhoz viszonyítva tekinthetők állóCSLLAGnak, hiszen minden körforgásban van. De azt is, hogy az ógörögnek mondott GALaxis gyökszava ősmag(yar)-nyelvi fogantatású, megfordított leharapott szóvég csilLAG – GALaxis. Ebből érthető az is, hogy a világegyetemben az apró atomok alkotó elemeitől a legnagyobbakig minden előrehaladó körpályán mozog.
CSILLAPÍT – Csökkent, enyhít. Nyugtat. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? finnugor tőből] A CSILLAPÍT a CS.L – L.CS gyökből indul: CSiL – LiCS. A CSILLAPÍT két szónak tűnő: CSIL és LAPÍT. Ám több gyök van jelen: CSI, IL, LA, AP, ÍT. A fent tárgyalt IL és LA ősgyökök együtt, mint ILLA értelemadó hangnyaláb is találó ide. Mivel a harag idegÁLLApot, így az idegileg felajzott embert, állatot ILLEtni, azaz simogatni kell, így leCSILLApodik. A nyugtató kELLEmes, dALLAmos hang hALLAtán, a szem szelíd csILLOgása, pILLAntásai nyomán is elILLAn a harag. A CzF Szótár leírása: „[…] csillap szóban pedig a csitt, csitít, csend stb. szók csi vagy cse gyöke; az l is csilla és csillap-ban közelebbről mívelő, eszközlő értelmű.” Vagyis a CSI itt, CSÖkkent, kiCSInyít értelmű, a LAPÍT, a felborzolt álLAPOT elsimítása, leLAPÍTása, egyenesbe hozása. A LA, dalLAm, az enyhítő szó, a LAssító simogató mozduLAt, AP a kAPcsolat, amellyel eredeti álLAPotára mérsékelhető, ÍT, azaz erőfeszÍTések, TeTTek nyomán. Vagyis minden hang, ősgyök, gyök, hangnyaláb beviszi értelmét a szóba
CSILLE – Keskeny vágányon vagy kötélpályán futó kisebb méretű teherkocsi. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? német < szláv] A CSILLE is a CS.L – L.CS gyök bővítménye: CSiL – LoCS. A CSILLE, kiCSI, bILLEnő szállítóeszköz a bányában. Ha víz kerül bele, bILLEntésre LOCS-csan. A CSILLE szó se nem német, se nem szláv, magyar minden eleme. Az első CSILLE valószínűleg már az egynyelvűség, az Özönvíz előtti nagy építkezések idején használt eszköz volt. De azt is jelenti, hogy voltak akkor nagyobb szÁLLÍtó járművek is, ha ez kiCSI bILLEnőnek számított.
* Ehhez már nincs mit fűzni: latin, finnugor s ami eszükbe jut kapásból. Ha a CSILLAG szótöve finnugor, akkor mitől latin a CSILLA? Kavarás felsőfokon.