CSI – elvitathatatlan ősmag(yar)-nyelvi ÖSZTÖNI ősgyök

A Magyar Értelmező Kéziszótár szerkesztői csapata szerint: latin, finnugor, német, szláv, afrikai, román, olasz eredetű  

CSILLA – Csillagvirág [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin] A CSI ősgyök ösztöni hangmegnyilvánulás rendkívül tetszetős behatásra. A CSE  is (csettint). 

A magyar nyelvben az ILL gyökszó által leírt jelenség orral, szemmel érzékelhető, felfogható: mivel lehet ILLat, vILLanás, bILLenés. Jelen van a CSIL, PIL, VIL, IL gyökökben és azok bővítményeiben: csILLog, pILLant, vILLan, ILLat stb. A latin nyelv csak megörökölte az ősmag(yar)-nyelvből.  

CSILLAG – Sötét égen fényes pontnak látszó égitest. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint:? finnugor tőből] Ehhez már nincs mit fűzni. Latin, finnugor s ami eszükbe jut kapásból. Ha a CSILLAG szótöve finnugor, akkor mitől latin a CSILLA? Kavarás felsőfokon. A CSIL-LAG szó azt is megmutatja, hogy a körforgás állandó (lag – gal – kal, körértelem), a nagy CSLLAGok csak viszonyLAG tekinthetők állóCSLLAGnak. De azt is, hogy az ógörögnek beállított GALaxis gyökszava ősmag(yar)-nyelvi fogantatású (csillag – galaxis).  

CSILLAPÍT – Csökkent, enyhít. Nyugtat. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? finnugor tőből] A CSILLAPÍT két szónak tűnő: CSIL és LAPÍT. Ám több gyök van jelen: CSI, IL, LA, AP, ÍT. A fent tárgyalt ILL gyök csak akkor talál ide, ha ILLanás értelemben vesszük, elILLan a harag. A CSI itt, CSÖkkent, kiCSInyít értelmű, a LAPÍT, a felborzolt álLAPOT elsimítása, leLAPÍTása, egyenesbe hozása. A LA, dalLAm, az enyhítő szó, a LAssító mozduLAt, AP a kAPcsolat, mely eredeti álLAPotára mérsékelhető, ÍT, azaz erőfeszÍTések, TeTTek nyomán.  

CSILLE – Keskeny vágányon vagy kötélpályán futó kisebb méretű teherkocsi. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? német < szláv] A CSILLE, kiCSI, bILLEnő szállítóeszköz a bányában. A CSILLE lehet német gyártmány, de a szó se nem német, se nem szláv, magyar minden eleme. Az első CSILLE már az egynyelvűség idején létezett, amikor még német vagy szláv nyelv nem is volt.   CSIMPÁNZ – Kisebb termetű afrikai emberszabású majom. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: …afrikai] A CSIMPÁNZ, CSeles, CSIntalan, ágakon CSIMPAszkodó, CSÁMPÁzó, táPÁSZkodó, utÁNZó. A CS hang figyelemkeltő, kiCSinyítő, CSúfoló. A CSÁ félre jelentésű. Az I Iklatás, az M Mozgás, e két hangból összeálló IM érzelmi töltetű gyökként utal e majomfajta tetszést keltő tulajdonságaira. A P a kaPcsolat, taPadás, de Pont is, melyre tekintet irányul. Az IMPA értelemadó hangnyaláb, figyelemfelkeltő jelenség, mozdulatok, tetszetős állapot, tartás, kifejezője: kalIMPÁl, csIMPAszkodó, szIMPAtikus, de az IMPOnál, csIMPOlya, lÁMPA, csÁMPÁz, csEMPE, pOMPA stb. szavakban is. Az Á Ámulat, vagy arra hangoló, az ÁN az Ámulatra alapozás. A Z hang biZalom, de Zűr is, amit ez a CSIntalan állat okozhat. Az NZ ez esetben érzelmet, de máshol érzést is kifejező kötött mássalhangzó-páros. Pl.: voNZó. De a CSIMPÁNZ öNZő is. Az NZ mellett az MP páros is igazolja a CSIMPaszkodó, CSÁMPázó majomnak még az ősmag(yar)-nyelven adott találó nevét. Sok nyelven ez a neve, de egyetlen más nyelven sem bontható értelmes, magyarázható részekre. Az IMPA értelemadó hangnyaláb idegen nyelvi neveiben is jelen van: angolul chIMPAnzee, franciául chIMPAnzé, olaszul scIMPAnzé, németül SchIMPAnse, japánul ChINPAnjī, velszi tsIMPAnsî, finnül sIMPAnssi stb. És innen alakult ki a szIMPAtikus szó, mert a CSIMPÁNZ az ugrándozó, utánzó természetével nagyon rokonszenves kis állat is. Az IMPA, esetenként hangváltva, jelen van a dél-amerikai pAMPA, IMPAla, olIMPIa és más szavakban is. CSIMPOLYA – Duda. Tilinkó. Ujjheggyel vert kis dob. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: román] A CSI gyök a kedvtelés, a CSInos, CSIntalan, az IMPO figyelemfelhívás, mit a kalIMPÁl, IMPOnál esetében. A POLYA fOLYAmat (Ipoly). A CSIMPOLYA nem román szó, mivel román nyelven nem bontható értelmet hordozó elemekre, csak magyarul van magyarázata.   CSÍN 1 – Tetszetős forma, elrendezés. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A CS hang ez esetben a jó értelemben vett CSel, az IN elvitathatatlan, eredeti magyar kellemi ősgyök a CSÍN, CSINos, CSINtalan, CSINál, kaCSINt, INger, INdul, hINta, fINom, INtim. A CS hang a jókedvvel CSelekvés hangja. Ismerős a "jókedvében CSettINt" kifejezés. Vannak olyan bonyolult CSeles CSINálmányok, melyeknek komoly CSÍNja-bínja van. A CSÍN játékos kifejezések gyökszava. A játékos kedvű kisgyerek CSINtalan. A széplány CSINos, de CSINtalan is. Az IN gyök, mint kellemi gyök mindenhol felüti magát, ahol valamilyen kellemes játékos CSelekményről, alkotásról van szó. A fentieken kívül jelen van a csINtalanul INcselkedő hajtINcsben is. Az IN gyök jelen van a nemiségben is a női oldalon (pINa). Furcsa a CSINtalan szónál a -talan fosztóképző jelenléte, de ez akkor érthető, ha a CSINOS szó értelmét figyeljük meg. Ugyanis, aki CSINOS, az nagyon vigyáz, hogy minden, ami rajta CSIN, azaz szép vonalú, a legnagyobb rendben legyen a külalakon. Semmi nem oda illő nINCS megengedve. Egy ránc, gyűrődés, pecsét stb. Semmi. A CSINtalannak viszont nINCS erre gondja, mert neki az INCSelkedő játék fontosabb. Nincs ma olyan magyar vagy szláv nyelvész, aki ennyi értelmi kapcsolatot felsorolhatna a szláv nyelvekben.   CSÍN 2 – Dongákon a fenék beillesztésére való vájat. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? olasz] Ebben minden igaz, csak az eredettel van baj. Nem olasz. Annyira magyar szó ez, hogy akár a CSAP esetében tárgyalt kétféle eredetnél, itt is ugyanaz a megállapítás érvényes. Egy fogalmi kör, a CSINtalanhoz hasonlóan, egy elmés, cseles, CSÍNYes megoldás a hordók, kádak befenekelésére szögek, különleges rögzítők használata nélkül. A CSN páros, mely a CSíN gyökalkotója, jelen van a hordót, kádat összefogó abroNCS szóban is. Valamikor, a kezdetekkor a CSíN, éles elméjű ember komoly találmányának minősült.   CSINÁL – Valamely cselekvést végez. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A CSINÁL gyöke a CSI, gyerekkoromban sokszor kérdeztük egymást játékosan: miCSIálsz? (csia – dia) Azaz: mit CSInálsz? Mit ÁCSIÁLsz? A CSINÁL, akár a CSINos, CSINtalan, CSINtalankodás esetében, élvezettel járó műveletet feltételez, N, IN kellemi gyök jelenlét (Nő, Nóta, haNgulat). Talán ez okon maradt meg a Nemzés kifejezéseként, mivel a CSIN, CSINtalankodás, a NÁL, NŐL, a NÖvekvés, az érzelmi (érzéki) töltet folytonos NÖvekedését írja le.   CSIPERKE – Csiperkegomba. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? szláv] A CSIP, CSEP gyökből eredő szó a CSEPEREdés, EREdés kiCSInyített alakja: CSEPERKE, CSIPERKE. Kiérződik belőle a sietve IParkodó, felfelé kaPaszkodó, a gyors növekedés terhét C(s)IPElő értelem. Az ERKE értelemadó hangnyaláb minden szóban ilyen értelmet képvisel: sERKEn, jERKE, gyERKŐc stb. Az RK páros az elEREdő folyamat figyelemfelkeltő gyorsaságát szemléltető a kiRuKKol, RiKKan, RáKattan, éRiK és más szavakban. A szónak minden eleme elvitathatatlanul magyar értelmű. A szláv nyelvek, köztük a régi román is, megörökölték a CSIPERKE szót.