A hivatásos nyelvészet szerint a hangoknak nincs szerepük a szó értelmének kialakításában. Szerintük a hangok csak ott vannak, de minden jelentés nélkül. A D és G hangok ez esetben rácáfolnak erre. De minden más hangnak is meghatározó szerepe van a szó mondanivalójának, értelmének kialakításában.
CSEND – Ama állapot, melyben zaj nem hallik. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] A CSEND szó a CS.N – N.CS gyök bővítménye: CSeN – NeCS (cs > sz: nesz-telen). Ugyancsak CSE, a CSElekvés ősgyökéből indul a CSEN, amelyben meghatározó a zöngés N jelenlét, ám a CS az uralkodóhang. A CSE-n nyugszik a D. Képletes tört. Leírható törtvonallal: a törtvonal alatt CSE, a vonal felett D: CSEn D. Mindkét jelenséget leíró szó a CSEN gyökből indul: CSEN-G, CSEN-D. A CSEN, elCSEN, titokban, G (hang)hatás nélkül (cseng, hang), CSENDben CSENés (lopózkodó lopás). A CSENG és a CSEND két ellentétes fogalom. A fehér és fekete színek meghatározásából induljunk ki. A fehér: a színek összessége, felbontva több ezer színárnyalatot ad. A fekete: a színek teljes hiánya. A CSENGés a hangok összessége, a CSEND a hangok teljes hiánya. A kulcs a szóvégi G és D hangok jelentésbeli különbözősége. A csenD szóban a D hang, a csenGésnek (hang) való ellentmondás. Ám csak, ha a szó végén áll. Mintha azt mondaná: De, befoGoD! CsenD a csenGésnek véGe leenD! Innen ered az angol END, amely az ősmag(yar)-nyelvben is befejezés, vége jelentésű volt: bevégezEND, vége leEND. Ha valami leesik a földre, lent leEND (landol), haNGja elhal, csEND leEND (a landolás vége). Felszólító módban: szűnjön meg a csenG-és, legyen csenD! A bírói kalapács D(ön)D(ül): csenD! Ez a szerepe a D hangnak a DE kötőszóban is – ellentmond az aDDigiaknak, és ellentétes irányú cselekvésre sarkall. Az ND hangcsoport – END/E – a csENDEs, csENDEr, gONDOl szavakban hang nélküli, vagy halk állapotot ír le. De hangiNDUlás vonatkozású a: kONDUl, mONDÓ, zENDÜl és más szavakban. A CSEN gyök minden bővítményével biztos magyar eredet.
CSENG – Magas, tiszta hangot ad. Magasan, tisztán szól. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: hangutánzó] A CSENG szó szintén a CS.N – N.CS gyök bővítménye: CSeN – NeCS (cs > sz: nesz). A CSENGés, haNGadás. Ez magába foglal minden hangot. Lehet több ezer árnyalata hangerő szerint. Hasonló a fehér színhez, amelynek felbontásából több ezer színárnyalat képződik. Az emberi szem kb. kétezer árnyalatot képes megkülönböztetni. A hangokkal ugyanerre képes a fül. A G hanG, a szabadjára enGedett hanG, A csenGés, bonGás, haranGozás. Mindenhová pöröGőn beGördülő, mindenfelé hanGzik, lehet hallGatni. A hanG meghallGatáskor elérte célját, véGpontját, a Gátat: meghallGattatott. Szerepe eDDig tartott, a csenGésnek véGe. Utána jön a D szerepe: csenD. Az NG hangcsoport – ENG/É – jelen van a bING-bANG, bONGÓ, csENGŐ, csilINGElő, dÖNGŐ, fINGÓ, hANGOs, jajONGÓ, kONGÓ, őrjÖNGŐ, pENGŐ, zajONGÓ, zENGŐ, zsibONGÓ, zsONGÓ és más szavakban. Az NG páros, mint N.G – G.N gyök: NóG – GoN, a NÓGat, GONdol szavakban a kimondott és ki nem mondott hangokról.