CSAL – Félrevezet, ámít. Tévedést okoz. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] A CSAL a CS.L – L.CS gyök: CSaL – LoCS. A CSAL az igekötők által mutatja meg teljes kifejezési eszköztárát. A CSA, CSÁ lehet félre irányú elmozdulás is. Ez esetben az AL – süllyedő LEirány. ElCSALás esetén az AL CSÖkkenő, mintha lenyALnának róla, befALnák egy részét.
A CSALás ALávaló tett. Ezt vetíti fel háttéri értelemként. Mert CSELes fogással elCSAL, félreCSAL, megCSAL. Aki enged a CSÁbnak, az Letér (csálé) eredeti útjáról.
A LOCS-csanó víz is félre irányt követ. A CzF Szótár leírása: „Tévutra, mintegy csáléra vezet, különösen az ismerő tehetséget hibába ejti. A külszin gyakran csal. Ha szemeim nem csalnak, ő az. Holmi szemfényvesztő, kápráztató tünemények csalják a nézőt. Csal a várakozás, és remény, midőn nem az történik, amit vártunk, reméltünk. Hamis, álnok, ravasz utakon, fogásokkal valakit károsít. Csal a kalmár, ha valódi áru helyett mást ad, ha hamis mértéket használ. A hűtelen tiszt, cseléd csalja az urát, ha hamisan számadol, ha javaiból magának elsajátít. Csalják őt elül-hátul. Ki senkit meg nem csal, könnyen másra bízza dolgát.”
CSALÁD – Szülők és gyermekek és legközelebbi hozzátartozóik közössége. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A CSALÁD a CS.L – L.CS gyökből indul: CSaL – LaCS.
A CSALÁD szó a CSELekvés fogalmi körébe tartozó. A CSELéd is a CSELekvéssel rokon. A CSEL gyök jelzi, hogy a CSALád létrehozása, fenntartása CSELekvő tevékenységet követel. A CzF Szótár szerint: „Régente gyakran egyjelentésünek vétetett cseléd szóval.” A jó értelemben vett CSEL a CSELekvésre vonatkozóan, főleg a kéznek munka közben végzett érdekes, bármilyen bonyolult, fordulatos mozdulatra való képessége. Az elme is CSELekszik: befogad, tárol, mérlegel, utasítást ad. Az azok nyomán véghezvitt tettek beleszövődnek egész alkotó életünkbe, így a CSALÁD létrehozása, fenntartása, megfelelő irányítása is beletartozik CSELekedeteinkbe. Ez a cselekedet, kedves, kedvel végzett tettek sorozata. Sőt, az értelmes élet fő CSELekvési irányzata. A CSA gyök a CSAp, CSApat, CSAlád, mint bensőséges kAPCSolatra épülő CSApat alapszava. A CSAp CSA gyöke a CSAlád szóban is kAPCSolatteremtést jelölő.
CSALÁN – Szőreivel csípős fájdalmat okozó fűrészes levelű gyomnövény. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: török] A CSALÁN is a CS.L – L.CS gyökből indul: CSaL – LaCS.
A CSALÁN neve jellemzők leírása alapján a CSAL igéből indul: szép sötétzöld leveleivel odaCSAL, aztán szúrós bolyhaival megcsíp. Hasonlóan a CSALfa LÁNYhoz (fiúhoz) – megCSAL. Valószínű, neve CSALÁNY lehetett, amely szóban a CSípés utáni NYALogatással való enyhítés is benne volt. A székely CSIHÁNY a CSÍpést és az azt követő kiütéseket is leírja. Úgy mondják: a CSÍpés kiHÁNYta magát a bőrön. Az ÁNY itt is értelemadó gyök. A török nyelvek ugyanabból a forrásból örökölték meg, mint a mai magyar nyelv.
CSALÁRD – Álnok, kétszínű, csaló szándékú. Megtévesztő, csalóka. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] A CSALÁRD is a CS.L – L.CS gyökből indul: CSaL – LoCS.
A CSALÁD kész szó, amely kifejez valamit. Lásd fent. Tehát ez idáig tiszta. Ám most ide becsöppen egy nemkívánatos elem, amely megbontja az egyensúlyt. Ez a Romboló elem röviden az R hang által van kifejezve: csalá-R-d. És nem akárhova csöppen be, hanem a D hang mellé, amely a leginkább ingaDozó keDélyhang. Tehát ott támaD, ahol gyengébb az ellenállás. Az R hang megzavarja az összhangot, Rosszra hangolja a D hangot. Az RD páros ugyanis nem szívderítő, inkább háborús kifejezések értelemhordozója: bárd, csorda, dárda, ferde, herdál, horda, kard, mord, ordas, ordít, ördög, zord és mások. A CSALÁ-R-D ember CSALó, ide-oda LOCCSanó, ALÁvaló, LÁRifári beszédű, ÁRTó (d > t váltás) szándékú. Ha a CSALÁRD férjre vagy feleségre gondolunk, már tudjuk, milyen áRtó, Romboló hatása van a CSALÁD többi tagjára, főként a kisgyerekekre.