CSAJ – Nő. Lány. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: cigány] A CSAJ a CS.J – J.CS gyök: CSaJ – JaCS. Itt a CS hang kiCSinyítő értelme bújik meg. Kisgyerek mondja: teJECSke, vaJACSka, haJACSka stb. Székely szó is mérlegelésnél: JÓCSkán.
A CSAJ gyök egyik jelentése a CzF Szótár szerint: „Evet, mókus. Így neveztetik hajlékonyságától, folytonos ideoda mozgásától. Máskép: csahó = csajó.” A nő egyik fő jellemzője a hajlékonysága, kecses mozgása, járása. Vagyis a CSAJ szó is ősmag(yar)-nyelvi eredetű. Ezzel nem akarok senkit bátorítani a szó használatára. Én személy szerint nem használom. Van erre okom. Székelyföldön van egy szó, amelyet a rendetlen, összevissza öltözetű, viselkedésű emberre, de inkább nőre mondanak: CSAJbatag. Meglehet, hogy az ősi kifejezés az összevisszaság rendetlenség szemléltetésére volt használatos keletkezésekor is, és a székelyeknél ily értelmet takarva maradt fenn a CSAJbatag szó.
CSÁJA – Orosz módra készített tea.
[A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: vszó: orosz < kínai] A CSÁJA a CS.J – J.CS gyök bővítménye: CSaJ – JaCS. A CS hang, CSA ősgyök egyik jelentése vizes. Jelen van a locCSAn, moCSÁr, tóCSA és más szavakban. A CzF Szótár szerint: „CSAJ, elavult gyök a lucskosat, vizeset jelentő csajhos, csajt, csajtos származékokban. Eléfordúl egy 1224-diki oklevélben: "In rivulo qui dicitur Csaj" (Jerney Nyelvkincsek).” Vagyis a CSÁJA ősmag(yar)-nyelvi gyökre épülő szó, épp mint a vodka, voda, amely az id, üd, od, ved, vid, vüd gyökök módosult,bővült alakja.