CSABA: A CSABA név nem török, hanem ősnyelvi eredetű név. Ezzel is más zsebében keressük a név születési bizonyítványát. A név még a kezdeti időből való, amikor még egyetlen nyelvet beszélt a Föld népe. A CSABA név is több névadó jellemző sűrítménye. Egyik a juhászatban keresendő. A juhok nagyBECSű állatok voltak, mert gyapjúból, bőrből ruha készült, amely egy életen át hasznavehető volt. A CSABA a kiCSI BArika, azaz bárányka ide-oda forgatott, becézett alakja is. A CSABA, BACSA*, BACSÓ, BÁCS, berBÉCS stb. mind e fogalomkörből eredő megnevezések. A kiCSI BArika CSÁBOs szépségű kis állat. A báránykák után szaladgáló kis legényke, a BACSÓ, kiCSIny mása, a kiCSI BAcsó, CSIBA, CSABA, CSABI és változataik innen is eredhetnek. A kisgyerek BECSEs ajándék a szülőknek. Egy kis élő csecseBECSE, cseCSEBEcse, aki anyja cseCSÉBŐl szopik. Hivatalos névmagyarázók kóborlóként is említik. E jelzőnek – a CSABA név CSA ősgyökére gondolva – lehet némi alapja. A CSA egyik jelentése: félre. Ilyen a CSÁ (irány), CSÁkó (félreCSApott), CSÁrda (az úttól félre). Ugyanakkor a CSÁB, elCSÁBÍt az egyenestől, más irányba terel. A szépséghez is lehet köze, szép – CSÁBOs legény, CSÁBÍtó férfiszépség. A dél-amerikai inka-kecsua nyelvben az uralkodó a Nap fia, az ő nyelvükön: CSAPA NAPU. Székelyföldön a faág neve: CSAP. Az ág a törzsből hajt ki. A szülők sarjadékai a CSAPok, a kis gyermekCSAPAt. Ezek mind névadó jellemzők. Az első CSABA, a kis CSAP, a szülők kis cseCSEBEcséje, kiCSIBArikája, aki CSÁBOsan szép CSÁBÍtó legénnyé CSEPEredett, és férfiként lehetett a nők által szeretett, becézett CSABIKA.
/*/ A magyar nyelv szómegfordító képességeiből, főleg a kedves lény (gyermek, kisállat) esetében, annak megnevezésekor, minden lehetőséget kimerít. Így van a Katalinnak húsznál több becézett változata, de a Piroska, Rózsa, Erzsébet, Eszter, Anna, Éva, Zsuzsánna sem maradnak le nagyon. Ezek is mind ősnyelvi eredetűek.
Lehet gyötörni törökül is, ha ennyi névadó jellemző akad ott, akkor elhihető a török eredet.