CINÓBER – Cinnabarit. Cinóberpiros. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: német < …görög] A CINÓBER úgyszintén C.N – N.C gyökbővítmény: CiN – NiC (c > sz: szín). A CINÓBERnél a CI gyök, mint a CIklámen vagy a CÉkla esetében a SZÍNt jelenti. E színről nevezték (szí – ci) el azt az ásványt, amelyből nyerik a higanyt. Ugyanakkor az IN gyök játékos csINtalan, kellemi hangulatra INgerlő. Nem véletlenül CINÓBERszínűek a kéjházak vörös lámpái. Az N hangcsoport – INÓ – mutatja, hogy a cINÓber a fINOm, vONzÓ, magához vONÓ szÍNEk egyike. Ha a vöröslámpás házak férfiakra gyakorolt vonzó hatását vesszük, erkölcsileg is megINOgtat. A B hangcsoport – ÓBE – is jellemzőt rejt, a cinÓBEr ugyanis felzaklató, kiABÁló ÓBÉgató szín, mintegy zsIBOngó, kEBElre, szívre ható. A cinóBER záró B.R – R.B gyöke: BeR – RuB, érthetőbb B > P > V rokonhangváltásokkal. A RUBin VÖRös, VERes színe, de a PIRit ásvány is innen örökölte nevét. A VÖRös lámpás házak RIBancai egyik névadó jellemzője. Ez magyar elemekből álló szó, vagyis ősmag(yar)-nyelven kapott nevet. Az ógörög, német megörökölte. Az örömlányok CINÓBER gúnyneve nem véletlen, és régebbi lehet még az ógörög nyelvnél is, lévén a legősibb mesterség reklámszíne. Beszédes a CiNóBeR – RiBaNC hangváz: C-N-B-R – R-B-N-C.