CIFRA – Gazdagon, gyakran feltűnően vagy cikornyásan díszített. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: latin < arab] A CIFRA szó a C.F – F.C gyökből indul: CiF – FiC. A CI gyök itt finom, vékony, CIkornyás, összevissza vonalvezetést jelent, de köze van a CI > SZI ősgyökű izgató vörös SZÍnhez, a CIver, SZIverhez is, amely a SZIvárvány első SZÍne (ősi megnevezések lehettek: sziver, szító, szián – vörös, sárga, kék). Nézhető még a cékla címszónál. Székelyföldön, ami CIFRA, az FICás is. A CIFRA fordítottja FICeRA. Az FR hangcsoport – IFRA – jelen van cIFRA, cAFRInka, cAFRAng szavakban. AFROdité (Aphrodite), a szépség görög istennője és az egyipthoni NOFREtete nevében is a szépséggel kapcsolatos. De a német FRAu is ősnyelvből, ómagyar nyelvből eredő szó: ciFRA nő, ci/FRAu. Jelen van előhang vesztett alakban is a cIFRAságot, cAFRAngot szerető FRAnkok, FRAnciák nemzetnevében is, amely népnév is ősnyelvi örökség. Románul: FRUmos – szép. Az FR páros, mint F.R – R.F gyök: FeR – RiF (f > sz: risz), a FORte, FORca, ősnyelvi (f)ERőt jelentő szónak töveként jelzi, hogy a szépségben hatalmas mozgató, RISZáló (f)ERő, FORca rejlik. A ciFRA nő RISZáló FARa is vonzó, vérFORraló. A CIFRA ősnyelvi szó. Az utódnyelvek megörökölték. FR – RF: a ciFRa nő, már az ősi időkben élt a kifinomult női fuRFanggal, sáFRány virágot tűzött hajába, páFRánnyal legyezkedve még szebbé varázsolta magát és szívesen lóFRált, cseRFelt a reFRénjeit háRFán kísérő féRFivel.