NÉGY

Mint minden számnak, a NÉGYnek is köze van EGYhez. Az N.GY – GY.N gyök: NéGY – GYéN, a NÉGY az eGYÉN része, az örökíthető eGYÉNiség, a GÉN. A szorgalom is átörökíthető jó pé

HÉT

A HÉT már az ősiségben hét TAGból, napból, hét felé osztott, VÁGott, TÁJt, TAGolt, TÁKoló, TÉKoló, DAGasztó – némelyik azoktól mentes – napokból állt. Ebből: hétfő, kedd, cs

KÉT

KÉT – Egynél több. [NEM finnugor] A KÉT K.T – T.K gyök: KéT – TéK. Tehát egynél több a KETTŐ. Honnan a megnevezés? Az első férfi mondhatta magáról: EGY én, ami gy > d és n > m

NÉGY

NÉGY – A háromnál eggyel több. [NEM finnugor] A NÉGY N.GY – GY.N gyök: NéGY – GYeN. A GY kulcshang, az eGY, aGY, naGYság fogalmi hátterében. A GY a cselekvés, alkotás kifejező hangj

KILENC

KILENC – Nyolcnál eggyel több. [A hivatalos nyelvészet szerint: finnugor elemek] A KILENC K.L – L.K gyökbővítmény: KiL – LéK. Az ősnyelvben a számok jelentős eredmény állomásainak

KÉT

KÉT – Egynél több. [A hivatalos nyelvészet szerint: finnugor] A KÉT K.T – T.K gyök: KéT – TéK. Tehát egynél több a KETTŐ. Honnan a megnevezés? Az első férfi mondhatta magáról: E

ÁR

ÁR4 – 100 négyzetméternek megfelelő terület mértékegység. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: francia] Itt szintén ÁR – RÁ ősgyök az alapszó. A szó születését az ÉRtékek

SZÁM

SZÁM – Megszámlált egységekből álló mennyiség. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: török] A SZÁM az SZ.M – M.SZ gyök: SZáM – MaSZ. A SZÁM egyik legeredetibb ősnyelvi szó. Az SZ

HETVEN

HETVEN – Hétszer tíz. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor elemek] A HETVEN H.T – T.H gyökbővítmény: HéT – TeH. A magyar nyelvben a harmincon felüli tízes számcsoportok megne