HÉT

A HÉT már az ősiségben hét TAGból, napból, hét felé osztott, VÁGott, TÁJt, TAGolt, TÁKoló, TÉKoló, DAGasztó – némelyik azoktól mentes – napokból állt. Ebből: hétfő, kedd, cs

ÁPRILIS

ÁPRILIS – Az év negyedik hónapja. [NEM latin] Az ÁPRILIS hónév az ÁP – PÁ ősgyökből indul. A PÁ üdvözlés az érkezőnek. A PR hangcsoport – ÁPRI – az APRÓ-csEPRŐ megnyilvánu

TAVASZ

TAVASZ, a természet ÉBREdése (p > b), életjelenségek APRÓ-csEPRŐ megnyilvánulásai, rügyek, bimbók kÁPRÁzatos nyitása: ÁPRILIS. A PR – RP páros, mint P.R – R.P gyök:

SZOMBAT

SZOMBAT – A hétfővel kezdődő naptári hét 6. napja. [NEM szláv < görög < héber] A SZOMBAT az SZ.M – M.SZ gyökből képzett szó: SZoM – MoSZ. A gyök meghatározó értelemhordozó a S

ESZTENDŐ

ESZTENDŐ – Év. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint:? eszten ’ugyanezen’ < ez + idő] Az ESZTENDŐ az ESZ – SZE ősgyökből indul. Ha az eredeti –, és nem a nyelújítók által megüres

HÉT

HÉT2 – A hétfővel kezdődő 7 napos naptári időegység. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A HÉT szó H.T – T.H gyök: HéT – TeH (h > v > k: tev, tek). Egy komolyabb elemzés

SZERDA (újra)

SZERDA – A hétfővel kezdődő naptári hét 3. napja. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A SZERDA szó az SZ.R – R.SZ gyök bővítménye, és mint ilyen ősnyelvi eredetű. A SZER gy