HÉTFŐ – A hétfővel kezdődő naptári hét első napja. A HÉTFŐ szó H.T – T.H gyökből indul: HéT – TeH (h > v > k: tev, tek). Az ősnyelvben, a népmesékben a HÉT a próbatétel pál
A HÉT már az ősiségben hét TAGból, napból, hét felé osztott, VÁGott, TÁJt, TAGolt, TÁKoló, TÉKoló, DAGasztó – némelyik azoktól mentes – napokból állt. Ebből: hétfő, kedd, cs
ÁPRILIS – Az év negyedik hónapja. [NEM latin] Az ÁPRILIS hónév az ÁP – PÁ ősgyökből indul. A PÁ üdvözlés az érkezőnek. A PR hangcsoport – ÁPRI – az APRÓ-csEPRŐ megnyilvánu
TAVASZ, a természet ÉBREdése (p > b), életjelenségek APRÓ-csEPRŐ megnyilvánulásai, rügyek, bimbók kÁPRÁzatos nyitása: ÁPRILIS. A PR – RP páros, mint P.R – R.P gyök:
SZOMBAT – A hétfővel kezdődő naptári hét 6. napja. [NEM szláv < görög < héber] A SZOMBAT az SZ.M – M.SZ gyökből képzett szó: SZoM – MoSZ. A gyök meghatározó értelemhordozó a S
CSÜTÖRTÖK – A hét 4. napja. [A hivatásos nyelvészet szerint: déli szláv] A CSÜTÖRTÖK a CSÜ – ÜCS ősgyökből képzett CS.T – T.CS gyökből indul: CSüT – TüCS. Ez a hét napra
TEGNAP – A mai napot megelőző napon. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: tege’minap’ (< ?a) + nap] A TEGNAP a T.G – G.T gyökből indul: TeG – GaT. A TEGnap elmúlt, véGET ért. Ami ves
ESZTENDŐ – Év. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint:? eszten ’ugyanezen’ < ez + idő] Az ESZTENDŐ az ESZ – SZE ősgyökből indul. Ha az eredeti –, és nem a nyelújítók által megüres
HÉT2 – A hétfővel kezdődő 7 napos naptári időegység. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] A HÉT szó H.T – T.H gyök: HéT – TeH (h > v > k: tev, tek). Egy komolyabb elemzés
SZERDA – A hétfővel kezdődő naptári hét 3. napja. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A SZERDA szó az SZ.R – R.SZ gyök bővítménye, és mint ilyen ősnyelvi eredetű. A SZER gy
ESZTENDŐ – Év. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint:? eszten ’ugyanezen’ < ez + idő] Az ESZTENDŐ az ESZ – SZE ősgyökből indul. Ha az eredeti –, és nem a Kazinczyék által megüresí
VASÁRNAP – A hétfővel kezdődő hét 7. napja. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: vásár+nap] A VASÁRNAP V.S – S.V gyökből induló: VaS – SóV. A VASÁRNAP a hetiVÁSÁR NAPja volt a h
SZOMBAT – A hétfővel kezdődő naptári hét 6. napja. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv < görög < héber] A SZOMBAT az SZ.M – M.SZ gyökből képzett szó: SZoM – MoSZ (a szomj s
PÉNTEK – A hétfővel kezdődő hét 5. napja. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A PÉNTEK P.N – N.P gyökből képzett szó: PéN – NéP (p > f: fény). Nem hihető, hogy a PÉ ős
CSÜTÖRTÖK – A hét 4. napja. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: déli szláv] A CSÜTÖRTÖK a CS.T – T.CS gyökből indul: CSüT – TüCS. Ez a hét napra osztott tevékenységi időtáv b