Magyar eredetű román szavak
CASTAN – gesztenye, ősmagyar gyök: geszt – fa, de ebből a családfa mintájú kaszt besorolás megnevezése, a tiszta származást igazolva. Még az egynyelvűség idején kialakult szó, különben nem lenne jelen torzított alakban az utódnyelvekben. Például: gesztenye olaszul castagna, franciául châtaigne. A gyök ősmagyar. A nyelvről leválók magukkal vitték, és náluk a folyamatos torzulás alatt csavarodott olyanná, amilyen ma. Az st – szt páros jelenléte is igazolja ősmagyar eredetét. CURGE – folyik, a cur körértelmű gyökmódosulat lévén, ősmag(yar)-nyelvi eredetű, és itt a víz körforgására utal. Az rg hangpáros (csorgó, csörgedező) azonosítja eredetét A vízi erő hasznosításakor is zárul a kör: kivezetjük a folyóból, átvisszük az erő-átalakító lapátkeréken, melyet meghajt, majd visszavezetjük a folyóba. Nem teszünk mást, mint utánozzuk a természetet. CUTIE – doboz, tok, cut – tuc – tuk– tok – kot, dob, a valaha volt, de még most is használt skatulya szavunkból. Volt iskotolya, Erdővidéken az öregek még kotolyának mondják, mely a tok gyökfordítottja, eredete az alkot, tákol szavaink gyökéből indul. Nem mi vettük át a román nyelvből, hanem ők örökölték meg a latin scatula alakból, mely valaha az ősmagyarból jutott a latinba. A scatula tartalmazza a ták gyökszavunkat, akárcsak a fabricatio ősmag(yar)-nyelvi eredetű szavukban.