A román szavak ősmag(yar)-nyelvi eredete
CÂNTAR – mérleg. Valaha az első billenő komponamérlegeknél kampókra akasztották, egyik felől a mérendő, és a másik felől a fontoló súlyokat. A kompona kampójára a mérendő anyagot kantárba kötve lehetett ráakasztani. Így mérték, azaz fontolták meg. A méréshez annyira hozzátartozott a kantárba kötés, helyezés, hogy mondták kantárolásnak is. A billenő (balanţă, bilancia, balance) mellett ez a szó is rögzült az utódnyelvek némelyikében. A román nyelv ázsiai őse ezt egyenesen az ősmag(yar)-nyelvből örökölte, mivel egyetlen latin nyelv sem használja e változatot. Az nt páros viszonyító értelme is beszédes: annyi mint (font, pont, mint). Románul: mérni – a cântări.