BURZSOÁZIA – A szó a jómódú gazdálkodókat jelentette. A bérnyelvészet szerint francia eredetű.
Ám a megnevezés a B.R – R.B gyökre épülő szó: BuR – RoB. A szó értelmének megfejtéséhez a B.R gyökből induló szavakat kell vizsgálni. Kiderül, hogy az alapgyök értelme, jelentése a termőtalajt BURkoló növényzettel, a földBURok felszínén történő, alapvető életszükségletekkel, és az azt előállító ráBOToló, RÁBotoló, ROBotoló munkával kapcsolatos.
A szó fő elemei: BUR-ZSOÁZ-ZIA. A BUR a POR, a föld, ZSOÁZó a megmunkáló, ZIA, BIA, DIA, CSIA, a művelet. Ők a földBURok RABjai, munkálói, a BUR ZSOÁZói, művelői.
A Bibliában van egy BOÁZ nevű ember, aki földművelő gazda volt, s aki ZSOÁZta, jelenidejű kifejezéssel: ZSOÁZja, a BURt, a PORt, a BÁGYat, a termőföldet. A zsidók ekkor még az ősnyelvet beszélték, tehát a név a mai magyar nyelven elemezhető. A BOÁZ és ZSOÁZ ugyanazt jelenti, lásd fentebb: ZIA, BIA, DIA, CSIA.
A szó valamikori alakja BURZA, BURZSA, BÖRZSE is lehetett. De akár BURGYA, GYABÚR is, mint a BÚR, POR, föld, talaj JOBítója, GYOBítója, GYÁBítója, GYArolója, de lehet a termőföld, a BÁGY, a GYÁB URa is, aki JOB BÁGY-gyá művelte a talajt.
Ennek nyomán ragadt meg némely utódnyelvben a jó módba kerültek GYABÚR megnevezése. Ilyen a román CHIABUR, amely ősnyelvi örökségük.
A munkától betegesen iszonyodó, semmittevő, a csavargást, tekergést kedvelő, akár becstelenségre is képes, szószátyár – üres, tartalmatlan, gyakorlati megvalósításra alkalmatlan szövegeket locsogó – liberális-kommunista felbujtók lejáratták ezt a tisztességes kifejezést, éppúgy, mint az elvtárs szót. Tisztelet a kivételnek, mert azért akadt köztük néhány.
A B.R gyökből sarjadnak: barack, barom, barázda báró, bárány, bér, béres, bérlő, bír, birka, bíró, birtok, bor, borona, bőr, búrján és más szavak. A BOJÉR szó egyik jelentése: földművelő, gazdálkodó. Akik a termőtalajt BUJán beBORító, hasznos és haszontalan növények közt kemény ROBotoló munkával termelik meg az élelmező terményeket. Ez a BOR, BUR gyökök mögötti értelem. A dél-afrikai szorgalmas BÚRok is ez osztályhoz tartoztak.
A valóságban az egyszerű falusi földműves volt a termőföldet szerszámaival BORZOló, mORZSOló, mORGYOló BURZSA, BURGYA. Az, aki a pERZSElő napon, a kemény munkától felhORZSOlt tenyérrel végigdolgozta a napot, és este még kukoricát vagy más magvakat mORZSOlt az állatainak. E körhöz tartozó kifejezések még: tORZSA, petERZSElyem (székelyül), pORZSOl, pÖRZSE. De a pergő-forgó, pERZSElően serény forró ERZSÉbet, ÖRZSE is. A bURZSOá osztály, a termelői tÖRZS. Őket tartották a dÖRZSÖlt kommunista elnyomók BURZSOÁ osztályhoz tartozóknak.
Ezeknek a viszonylag jó anyagi helyzetét mindig irigyelte a semmittevő, csavargó, gézengúz, kommunista-liberális népség. Így lett a társadalmi osztályok mesterséges kialakításakor francia nyelven –, de ősnyelvi gyökből – a BURZSOÁ megnevezés a gazdagabb rétegre rásütve. Ez is a vérfertőző francia forradalom „áldásai” közé tartozó. Ismerve az emberi önzést, nem kizárt, hogy voltak sokan köztük dÖRZSÖlt elnyomók is, de semmivel sem rosszabbak a maiaknál.
A BÚR gyökszó a termőtalaj, BURok, a föld BURkát megművelő BÚR, PÓR, a föld PORának művelő emberét a PARasztot is jelenti.
A szóban levő OÁZIA, jelen van a sivatagi OÁZIS buja zöldÖVEZete (övezés – ovázis – oázis), s amely a jól vezetett tanyagazdaságot is jellemző látvány.
A szóban levő RZS páros, mint R.ZS – ZS.R alvógyök: RiZS – ZSíR. Ennek hangjaival alkotható szavakból látható, hogy RIZS, ROZS, RÓZSa és egyebeket termesztők, akik úgymond kemény munkával kicsikarták, „kiZSARolták” a föld, ZSÍRját.
A Z hangcsoport – ÁZI – az élelmEZŐ mEZŐ, a megalapOZOttság, bIZAlom, a mEZŐn a tŰZŐ napon égő, máskor esőn ÁZÓ, néha fÁZÓ, dolgOZÓ. E népréteg az emberiség élelmiszerellátója.
A ZIA (dia) jelentése: munka. Ezek, és más szavak, amelyek fedik e tevékenységhez fűződő jelenségeket, magyar nyelvelemekből állnak.
