BURZSOÁZIA – Kizsákmányoló uralkodó osztály. (kommunista blabla K.S.) [nk: francia] A BURZSOÁ megnevezés a B.R – R.B gyökre épülő szó: BuR – RoB. A szó értelmének megfejtéséhez a B.R gyökből induló szavakat kell vizsgálni. Kiderül, hogy az alapgyök értelme, jelentése a termőtalajt BURkoló növényzettel, a földBURok felszínén történő, alapvető életszükségletekkel, és az azt előállító RÁBotoló, ROBotoló munkával kapcsolatos. A szó valamikori alakja BURZA, BURZSA, BÖRZSE is lehetett.
A munkától betegesen iszonyodó, semmittevő, a csavargást, tekergést kedvelő, akár becstelenségre is képes, szószátyár – üres, tartalmatlan, gyakorlati megvalósításra alkalmatlan szövegeket locsogó – liberális-kommunista* felbujtók lejáratták ezt a tisztességes kifejezést, éppúgy, mint az elvtárs szót.
A B.R gyökből sarjadnak: barack, barom, barázda báró, bárány, bér, béres, bérlő, bír, birka, bíró, birtok, bor, borona, bőr, búrján és más szavak. Ezek a kifejezések mutatják, mely lehetőségek kihasználásából alakult ki a tehetősebb réteg. A BOJÉR szó egyik jelentése: földművelő, gazdálkodó. Akik a termőtalajt BUJán beBORító, hasznos és haszontalan növények közt kemény ROBotoló munkát végezve termelik meg az élelmezéshez szükséges terményeket. Ez a növényzettel, zöldövezettel (övez – ováz – oáz) kapcsolatos BOR, BUR gyökök mögötti értelem.
Valaha Dél-Afrikában a szorgalmasan gazdálkodó BÚRok is ez osztály képviselői voltak.
Az RZS hangcsoport – URZSO – többnyire tűz, hő, forróság, és az odaadó, kihevülő, szorgalmas munkát jelenti. A valóságban az egyszerű falusi földműves volt a termőföldet szerszámaival BORZOló, mORZSOló bURZSA. Az, aki a pERZSElő napon, a kemény munkától felhORZSOlt tenyérrel végigdolgozta a napot, és este még kukoricát vagy más magvakat mORZSOlt az állatainak. E körhöz tartozó kifejezések még: tORZSA, petERZSElyem (székelyül), pORZSOl, pÖRZSE. De a pergő-forgó, pERZSElően serény forró ERZSÉbet, ÖRZSE is. A bURZSOá osztály, a termelői tÖRZS.
Ezeknek a viszonylag jó anyagi helyzetét mindig irigyelte a semmittevő, csavargó, gézengúz, kommunista-liberális népség. Így lett a társadalmi osztályok mesterséges kialakításakor francia nyelven –, de ősnyelvi gyökből – a BURZSOÁ megnevezés a gazdagabb rétegre rásütve. Ez is a vérfertőző francia forradalom „áldásai” közé tartozó.
Ismerve az emberi önzést, nem kizárt, hogy voltak sokan köztük dÖRZSÖlt elnyomók is, de semmivel sem rosszabbak a maiaknál.
Tulajdonképpen a nagyságot jelentő BÁR(ó) szóhoz hasonló a BÚR szó is, és mindkettő a termőtalaj, BURok értelmét is rejti. Csak a földi termőtalaj BURkát megművelő BÚR, PÓR, PARaszt munkája nyomán lehetett BÁRó, BURzsa.
Tehát ősnyelvi eredetű szó. Érdekes még az OÁZIA, amely a sivatag közepén feltörő forrás körül kialakuló OÁZIS buja zöldÖVEZete (övezés – ovázis – oázis), s amely a jól vezetett tanyagazdaságot is jellemző látvány.
A szóban levő RZS páros, mint R.ZS – ZS.R gyök: RiZS – ZSíR hangjaival alkotható szavakból látható, hogy RIZS, ROZS, RÓZSa és egyebeket termesztők, akik úgymond kemény munkával kicsikarták, „kiZSARolták” a föld, ZSÍRját, hogy legyen minden élelemfogyasztó – még a munkától betegesen iszonyodó, semmittevő csavargó, gézengúz, kommunista-liberális fajzatok – számára is.
A Z hangcsoport – ÁZI – az élelmEZŐ mEZŐ, a megalapOZOttság, bIZAlom, a mEZŐn a tŰZŐ napon égő, máskor esőn ÁZÓ, néha fÁZÓ, dolgOZÓ. E népréteg az emberiség élelmiszerellátója.
A ZIA (dia) jelentése: munka. Ezek, és más szavak, amelyek fedik e tevékenységhez fűződő jelenségeket, magyar nyelvelemekből állnak.
RZS – ZSR: a buRZSa, a föld megművelője nem vár varáZSRa, hanem keményen dolgozik.
/*/ Tisztelet a kivételnek, mert azért akadt köztük néhány.