BURJÁN – Buján növő gyom. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A BURJÁN szó a B.R – R.B gyök bővítménye: BuR – RoB. A népi nyelvben található a kiBURran szó, a ROBban társa, amely a bőség miatti kitörést írja le. A BURJÁN talajt beBORító, BURkoló hasznavehetetlen növényösszesség is ily gyors. Az RJ hangcsoport – URJÁ – a bORJÚ, csERJE, ERJEd, gERJEd, pERJE, sARJAd, vIRJAd szavakban eRőtelJes növekvést szemléltető. Az R.J – J.R gyök: RaJ – JáR, tömeget, mozgást leíró. A BURJÁN valóban BUJÁN növő gyom, úgymond: szerteszét beJÁRja a Földet. Az elBURJÁNzik szót hasonlatként használják bekövetkezett túlsűrűsödésre. A szóvégi J.N – N.J gyök: JáN – NéJ, nem tudni a sok burJÁNnak milyen szerepe volt az Özönvíz előtti Földön, ahol nem kizárólag gyomként, hanem buJÁN növő, termő hasznos növényként kínáltak gyümölcsöt, és az emberek is hosszú életet éltek. Ezt a JÁN gyök sejteti, hiszen az a JÁNos névben is JÓságot jelent: JÁN – GYÁN – GYÁM. A nyelvben sosem rögzültek valótlanságok. Minden hangnak, gyöknek értelme van, amelyet bevisz a kifejezés mondanivalójába, s kikerekíti azt, akár gyakorlati szerepére utalva is. A vízgyűrű (hidroszféra) leszakadása után káros sugárzásoknak kitett Föld és élővilága elsatnyult. Mára a burJÁN haszontalan gaNÉJ lett, ám nem mindig volt így. A szó nem szláv eredetű, hanem ősnyelvi. Összevethető a buja címszónál leírtakkal. RJ – JR: a buRJán gyorsan eRJedő, teRJedő növények összessége, de amelyek még így is jók némely testi baJRa gyógyítóként. Némelyik báJRa, kéJRe szépítőként is, de van olyan, amely száJRa, azaz ehető gyümölcsként hasznos.