BUJA – Túlfűtötten érzékies. Dús növésű, sűrűn benőtt. [A MÉKSz téves megállapítása szerint: szláv] Van olyan nyelvész, aki görögnek mondja, és ez közelebb áll a valósághoz, mert a BUJA szó előbb jutott az ősmag(yar)-nyelvből ógörögbe, mint a szlávba, azon egyszerű oknál fogva, hogy a szlávok akkor még a tojásban sem voltak. Az ógörögben torzult BIO alakra. A szerelmesek fészkükbe (BUJKA) BÚJnak el a világ szeme elől egymást elBÁJolva összeBÚJni, BUJálkodni, és titokban BUJtatni. A BUJa szó gyöke BUJ. A szlávok aztán összevissza kialakulásuk idején megörökölték a magyar nyelvűektől. Váljon egészségükre.