BUDA – Budapestnek a Duna nyugati oldalán elterülő városrésze. [Hivatalosan szláv eredetű] A BUDA név B.D – D.B gyök: BuD – DuB. Atilla öccse, BLÉDA alakban is megjelenik. Mivel ő volt a kisebb, hajlamos vagyok arra gondolni, hogy mint fiatalabb, a BÉLDA név is használatban volt. Az ÁBEL, BÉLA neveket mindig az öcs kapta. A BÉLDA névtől nem áll messze a BULDA, (boldog) s végül röviden BUDA.
A hivatalosságok a szláv VODA nyomán indultak el, mivel a rómaiak AQUINCUM, azaz VÍZVÁROS néven nevezték, és így a „tömegével itt élő szlávok” saját nyelvükön VODA névvel illették. Sajnos el kell keserítenünk némelyeket: a latin AQUA is ősmag(yar)-nyelvi örökségük volt a rómaiaknak. Honnan a VODA – VÍZ jelentésű szó a szláv nyelvekben? Az ősmag(yar)-nyelven a VÍZnek több megnevezése volt: ID, ÜD, AP, ÜP, PÓ, PÜ, EP, AP, LÉ, NA, VA, VÁ ősgyökök. Továbbá: HID, NEDV, NEDŰ, NAD, VAND, NAV, POCS, CSAP, VAD, VÁD, VALY, VODA, DAVA, DEVA, VED, VÁG, MED, ZSIL, ZSIND, ZSEND stb. Ezek jelen vannak a világ folyóinak, tavainak, tengereinek neveiben: PÓ, PIAve, POtomac, VOlga, DráVA, VltaVA, MajNA, PiNA, DuNA, HIDdekel, BODVALY, VÁG, MEDer, DEVA és mások. Tehát a szlávok csak átvették a VODA szót, nyelvüknek az ősmag(yar)-nyelvből való kialakulásakor! De nem oda BUDA! A szlávok ugyanis a római korban kezdtek néppé alakulni, de nem ezen a területen. Ide csak azután TÓDultak, TÓTultak be. Ilyen beTÓTulók voltak a TEUTonok is. A TOTális szó nem rájuk vonatkozik, hanem a TUDókra, de ez már jóval előbb, Egyiptomban: TUTh, TOTh. Nyugodjon le mindenki, BUDA az Atilla öccsének nevéről neveztetett, épp, mint a székely BUDvár. Ezekre több értelmes bizonyítékot lehet találni, mint az unalomig szajkózott szláv eredetre, amely nem is eredeti szláv, hanem az ősmag(yar)-nyelvből megörökölt. PEST – Kemence. Budapestnek a Duna keleti partján elterülő városrész. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: bolgár] A PEST név P.S – S.P gyökbővítmény: PeS – SeP. A P hangnak a védelem, takarás értelme jelen van a szóban. A PEST, a kemence takart hely, de a fűtött, meleg PEST oltalom is hideg esetén. Az ES ősgyök egyik jelentése kiterjedés, terjedelem, például a: tESt, ESő, repES, tESped és más szavakban. Aki kerES, nagy területet kutat át. A P.S – S.P gyökből a PÁST, mint sík terület. A CzF Szótár bő leírást ad: „A régi nyelvben, sőt ma is némely tájakon, pl. Nyitravölgyében am. kemencze. Ferenczi J. szerént a székelyeknél régi neve a kemenczének. Incze József szerént a ,pest’ szót magára Háromszéken nem használják, hanem csak más szókkal öszveköttetésben, pl. pest alatt am. kemencze alatt; pest alja am. kemencze alja; a pest alá = a kemencze alá; pest mögé = a kemencze mögé; pest mögött = kemencze mögött. Olyan vagy mint egy pest, azaz elhízott nagy testü. (mind székely szólamok). Hasonló hozzá a szláv pecz, mely talán a pecsjem, sütök, égetek igével rokonítható; azonban a pest gyöke a perzsel, pergel, pernye stb. rokon értelmü magyar szókban is megvan; […] pessbűz v. pezzsbűz a székelyeknél am. persbűz, nyárs Molnár A. szerint és tájdivatosan: nyáss stb. tehát egész épségében perst, pesst volna; […] E szerint pest = perst, v. pesst, t. i. tüzelő hely. Hihetőleg innen vette nevét hazánk legnagyobb városa Pest (talán téglaégető kemenczéktől).” Kiem: K.S. A PE – EP ősgyök, a PES – SEP (s > cs: csepp) gyök, a tűz jelentés mellett az ellenoldalon víz jelentésű is. A kisbaba EP, PÜ vízkérő szavai a bizonyítékok az ősgyök génekben jelenlétére. A PES gyök vizet jelent. Fordítva SEP, azaz CSEPP. PEST a Duna mellett terül el, a víz, a PES városa: PEST. A szláv PJECS a magyar PESS, PERZS szóból módosult. Bizonyítékok ezrei állnak rendelkezésünkre, hogy a hivatásos, bérnyelvészek által szláv nyelvből származtatott összes szó, ősmag(yar)-nyelvi eredetű! Óriási csalás megy végbe, ordító hazugságokkal! Tudniillik – egy szó, név, megnevezés abból a nyelvből származik, amelyben elemeire bontva, érthetően, aprólékosan magyarázható. Minden szó több névadó jellemző nyomán állt össze. A PEST szót ST párosa is magyarként azonosítja. Szavak, amelyek hasonlóak, valamilyen okon kötődnek meleghez és testhez: füst, kóstol, lusta, nőstény, nyest, palást, rest, sistereg, sustorog, testvér, tüstént, üst, üstöllést stb. Az ST páros a szóban, jellemzőt rejtő alvó S.T – T.S gyök: SüT – TüS, ToS (s > z: tűz, s > cs: tocs) hangjaival SÜT, SUT. Fordítottja a sürgető TÜStént, amely mind a kemencével, mind a meleggel, TŰZzel kapcsolatos. Ugyanakkor a víz értelemhez is: SÁTé, vízinövény, TŐZeg a láp terméke Az S > CS váltással: TÓCSa. A PEST szó minden vonatkozásban magyar értelmű, eredetű. Semmilyen bolgár vagy más szláv nyelvelem nincs a szóban. Ha azokon a nyelveken így mondják, akkor ősmag(yar)-nyelvi örökségük.