BRASSÓ „Különben Brassót a szittyák arról a híres időszaki forrásról nevezték el, mely az Ó-Brassó melletti hegyen van: a Fortyogó-ról. A Brassz jelentése a hellénben is: forr, kiokád, pezseg, fortyog; partia alakja brasszón, szittyásan brasszó = fortyogó.” Idézet Dr. Aczél József: Szittya- görög eredetünk című művéből.
Tehát szittyásan, azaz magyarul: BRASSÓ. A B hang végletek hangja: jelent nagyot: Bálna, Bölény, Bábel stb. és kicsit: BaBa, BaB, BimBó, Bogár stb. Az R* hang eRő, pöRgés A BR kötött mássalhangzó-páros és a vele létrejövő értelemadó hangnyaláb szerepe: kevert színek, vegyes elemek kavarodása, rajzolatok, érdekes összevisszaságok, bizonyos belső feszítés, zavart állapot, több összetevő egységben való megjelenítése. Ilyenek: ABRAk, ÁBRA, ÁBRÁnd, ABROncs, ABROsz, bABRÁl, cIBRE, ÉBREd, fABRIkál, gÖBRE, hEBREncs, IBRIk, szOBRÁsz stb. A B.R – R.B gyök: BoR – RoB hangjaival kifejezhető: erjedés, belső feszültség. Így a BOR forrása, vagy ROBbanó erő. A BRASSÓ névben forrást jelent. A BRASSÓ névnek volt BARASSÓ alakja is. BAR, BER**, BOR belső feszültségek leírói is. Ugyanez a jelentése a BoRvíz szóban.
*Minden olyan kötött mássalhangzó-páros, amely R hangot tartalmaz, valamilyen rugalmas, feszítő belső erő, tartás leírásában kap szerepet. Például az FR amely a szépség – úgymond – kirobbanó erejét leíró szavakban: cafrinka, cifra, friss, lófrál, páfrány, sáfrány, Afrodité, Nofretete, szépségek A frufru homlokra fésült frizura. Az Eufrátesz folyó jelzője: édes, kellemes, de Balkányi Szabó Lajos szerint a folyó neve: Jóforrat. Ez az F.R – R.F gyökből: FoR – RoF. A cefre szóban szintén erjedő erőt ír le, mint a BOR szóban a B.R gyök. Hasonló a GR, amely az uGRás, (magasra épített) várak neveiben: ViseGRád, NóGRád, BelGRád stb. TR, amely bizonyos magaslatok háromszoros erősségét leíró: TRója, TRón, Trencsén, de TRomf stb.
**A BER gyökkel indulnak a BER, mint férfi (ember), BERbécs = kos, hím juh szavak, amelyek állandó feszülő belső erjedő erő leírói (nemzésre bármikor kész).