BORKÁN – Befőttes üveg. [bérnyelvész: román]
Szeretném kihangsúlyozni már az elején: a BORKÁN szó nem román eredetű!
A BORKÁN szó a B.R – R.B gyökkel indul: BoR – RoB. E gyök változatai a magyar nyelvben rendkívül sok kifejezésben értelemhordozók.
Jelenthet elsötétülést: BORú, BARlang, BURok, erjedést: BOR, jelen van az erjeszthető BORóka, BORsika nevekben. Jelen van az anyatestből kiBORuló BORjú nevében.
Az ősiségben a szülést kiBORulásnak, az ellést BORnyúlásnak is nevezték (utódnyelvi: born, geboren).
Jelent kavarodást: háBORú, kóBORlás, ROBaj, BORona felBORogatja a rögöket. FelBORult erkölcs: BORdély, RIBancok. BURján, mint gyomok sokasága, de amelyek a felBORult egészségi állapot helyreBORítását is segíthetik.
Jelenthet kavart színt: BARna, BORdó, kapcsolatot: BARát, cimBORa, takarást: BORít, BURkol, BŐR, emelt, emelkedő állapotot: BÉRc, emBER legmagasabb rendű élőlény, BERbécs, párzáskor felemelkedik. Ilyen és más jellemzők értelmét hordozó.
A BORkán takar, BORít, esetenként kis mennyiségben erjesztenek BORt benne, vagy akaraton kívül megerjed, megromlik tartalma, megháBORodik, BORongós színű lesz. A BORkánban, erjedéssel valami új jön létre, azaz születik.
A BORKÁNban levő NÁK, nedű, must, jó esetben BORrá érik. Ha viszont, a természetes erjedés folyamata felBORul, a belső nyomás túlfeszül, akkor a BORkánban, borKÁNban levő NÁK, nedű felROBban, és mint a vulKÁN, kitör a tartalma. Ezt a szó megfordított alakja is mutatja: BORKÁN – NÁKROB, azaz a NÁK ROBan a BORKÁNban.
Alvógyökként a BR hangpáros jelen van BRassó város nevében, amely az első tanya, falu alapításakor a BARasó nevű BORvízről és a tanyát, falut körülvevő, erjeszthető gyümölcsű BORóka erdőről kapta nevét.
Az RK hangváz – ORKÁ – oly szavakban van jelen, amelyek szintén a fenti értemet hordozzák: nyIRKAs, pIRKAd, bURKOl, bÁRKA, a kavargó ORKÁn, hORKAn, sERKEn, tARKA-bARKA, bERKEnye, kadARKA stb.
A K.N – N.K gyök: KáN – NáK, nedvvel, NÁKkal kapcsolatos edények, mélyedések megnevezéseiben meghatározó értelemhordozó: KANna, KANcsó, teKENő, csaNAK, fiNAK, KENu, csóNAK és mások.
Aki búNAK adja fejét, az is lelkileg mély, süllyedő, rossz irányú erjedő állapotban van, és mint vulKÁN kitörhet.
Összegzésül: a BORKÁN nem a mai magyar szókincs folyamatosan használt szavai közé tartozó, de ősnyelvi elemekből épülő ősi szó. Mivel az erjedés Özönvíz utáni jelenség, így az első BORKÁN fa- vagy cserépedény megnevezése lehetett, és kapcsolatban volt BOR vagy más erjesztett italok készítésével. Tehát idestova, több mint négyezer éves ősnyelvi szó. A román nyelv akkor még csírában sem volt!
A mai román nyelvben a BOR gyök, jelen van a savanyításra használt BORs = erjesztett korpalé nevében, az oBOR = kavargó vásártér, és a BORfas szóban, ami az oBORok, vásárok elmaradhatatlan zsebtolvajainak a megnevezése.
A BORKÁN szót használják a székelyek is, talán mert egyszerűbb kiejtésű, mint a „befőttes üveg”, de mert az ő ősi szavuk is, amely kiesett használatból, de visszatért.
Ehhez hasonló jelenség a –tévesen zsidó eredetűnek mondott – székely névtárból soha ki nem esett ősi nevek, amelyeket az ősnyelvűek jóval a héber nyelv kialakulása előtt már használtak, tehát nem zsidó, hanem ősnyelvi eredetűek: Ádám, Éva, Ábel, Ábrahám, Izsák, Jákób, József, Mária, Anna, Erzsébet, Jáfet, Mózes, Efraim, Gedeon, Benjámin, Jefté, Ézsaiás, Jeremiás stb. E neveknek csak magyarul lehet megfejteni jelentésüket!
A BORKÁN szó is ősnyelvi eredetű, a román nyelv megörökölte, de nem sajátja.
Az utódnyelvekbe átsodródott szavak átfogó: hang, gyök, hangcsoport, hangváz elemzését csak a ma is élő ősnyelven, magyarul lehet elvégezni, mivel csak e nyelvben élnek a megfelelő nyelvi elemző eszközök.
Ez a nyelvi titkok magyarázó nyelve! Szóban szó nevében benne rejlik: értelme, szerepe, fő jellemzője.
—————————-
Erjesztő edények
