BORDÓ – Bordóvörös

BORDÓ – Bordóvörös. [ MÉK: nk: Bordeaux városáról] A BORDÓ szó is B.R – R.B gyökbővítmény: BoR – RoB. Mivel kezdetben Jóropa azaz Európa földjét ősnyelvűek lakták be, így minden hegy völgy, folyó, és az általuk alapított helységek nevei azon a nyelven adattak. Ez bizonyítható a földrajzi nevekkel. Meglehet az Atlanti óceán partvidékén termő szőlő különösen mélyvörös színű bort érlelt. Ezért kapta e BORTÓl a BORDÓ (Bordeaux) nevét. Francia nyelven nincs sem BOR, sem vörös jelentése a szónak. A BORD = él, éles ormó. EAUX = víz. A nevet minden valószínűség szerint még ősnyelv egy változatát beszélők adhatták. Nem a BORDÓvörös szín kapta a nevét Bordeaux városról, hanem a város még falu, kistelepülés korában kaphatta nevét, a PIRos, VÖRös színről (pir – bir – bor). Az ott termett szőlőből készült mélyvörös színű BORról. Az igazi mélyvörös BORTÓl ejtett pecsétet nem veszi ki semmi, még a citrom sem. Ott marad, és mindig szemet szúr. Mitől e folt? BORTÓl. A t > d hangváltás rendkívül gyakori a körülírásokban. Ez történt itt is. Így lett a BORTÓl maradt nyom BORDÓ színű. BORDEAUX helységnév egy beszáradt szó. A BORDEAUX, mint szín megnevezés, nem bontható értelmes elemekre franciául. A magyar nyelvben viszont megtalálható nem csak a BOR színe, hanem a BORkészítés körüli összes többi szókapcsolat. Az RD hangcsoport – ORDÓ – a szürethez, a könnyebb szállítás végett kORDÉ kell, amellyel többször fORDUlnak a szőlősorok közt. A szőlő leve csORDUL, egy része bORDÓvörös, a többi világos színű. A must hORDÓba kerül. A hORDÓ a helyére gÖRDÜl az ászokban. A szüret végén mindenki táncra pERDÜl. Némely nagytorkú legény már kurjant, ORDÍt is jókedvében. A szó tengelyében levő RD páros hangjai, mint R.D – D.R alvógyök: ReD – DeR, a RED, RŐD (d > t) RŐT a vöRÖS szín neve. Mint a fehérből eREDő első szín, e néven is ismert volt az ősnyelven. Ugyanakkor a szüreti szállításokhoz használ RÚD neve. A BOR forrás utáni ülepedő letisztulását DERülésnek is mondják helyenként, a DERűs hangulat a jó szüretet jellemzi. Ha az RT hangcsoport – ORTÓ – szerepét nézzük, a bIRTOk, ÉRTÉk, fÜRTÖk, mÉRTÉk, vIRTUs szavakban kapcsolatos a BORral. Az RT páros, mint R.T – T.R gyök: RőT – TöR, a RŐT , vörös, a szőlőt összeTÖRik a sajtoláskor. Lehet keresni BORDEAUX város francia nyelvű névadó jellemzőit. BoRDó – BoRDeaux hangváz: B-R-D – B-R-D. A francia nyelv, a kelta-gall és a latin utcanyelv keveréke, az ilyen keveredés minden előnyeivel és hátrányaival. Ám egyetlen saját gyökszava, hangcsoportja sincs, csak amit az ómagyar nyelvből megörökölt. RD – DR: a boRDó szín vörös boRTól eredő szín hasonmása. Festhető vele a conDRa is, amelyből naDRág készül. A boRDó színű bort is mérik veDRes mértékkel.