BOR, BÓRA, BORÓKA, BORONA

Kissé BORogassunk, zavarjuk fel az akadémiai nyelvészet áporodott vizeit.  

BOR – A szőlő levéből erjesztett szeszes ital. Más gyümölcsből erjesztett szeszes ital. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: török] A BOR a B.R – R.B gyök hangjai: BoR – RoB. A bar, bár, ber, bér, bir, bír, BOR stb. gyökök erő kifejezői. Ám a BOR ezen felül értelemadó gyök.

A BOR fORR, az ERjedés is benne van. Egy krónika szerint a BOR a nevét színének fehér-szürke elsötétüléséből (ború) is nyerhette. „A kínai krónikák szerint a hunok szent hegyét BOR Tengrinek nevezték, ahol áldozatot mutattak be az Újjászületés Istenének. Ebből alakult ki lényegében a bor szó, hiszen a technológiai folyamatokon keresztül a szőlőlé átváltozik alkoholos itallá, azaz bor lesz belőle. Vonatkozott a szürkés-fehér színre is, amely átváltozást és újjászületést is jelentett egyben.” Kiem. K.S. Az alábbi címen van utalás Dr. Cey-Bert Róbert Gyula professzorra, magyar ősvallás-kutatóra és a nemzetközi borakadémia tagjára. http://www.boraszportalok.hu/index.php? p = cikk&id = 35# A BOR, BAR gyök erőt is jelentő, sőt nagy (ba) erőt. Ez a férfit jelentő BARbát szó gyöke is, amely az ősmag(yar)-nyelvből az utódnyelveinkbe távozott. E szó két gyök: BAR – (jól forgolódó, erős) férfi és bát – bátor. Székelyföldön ősi családnév a Borbáth. Már említettem: a BOR értelemadó gyök, és majdnem minden szóba az elsötétülés, felkavarodás, az addigi nyugalmi állapot megzavarása, felületi érdesség, felületek megváltoztatása, felforgatása, az erő, erjedés, gerjedés értelmét viszi be. Ilyenek: bóra, borda, borjú, borong, borzong, borzalom, borona, borbély, borít, gaborgyás, kóbor, kóborol, háború, hóbort, tábor, toboroz stb. E jelentését utódnyelvekbe is átvitte. A román obor = vásári, vásártéri felfordulás, borcan = erjedés ellen tartósított befőzött gyümölcsöt, zöldséget tároló üvegedény, borfas = nyugalmat háborító, besurranó tolvaj, borire = gyomorháborgás, hányinger, és ezeken kívül még mások. Az olasz borboglio = morgás, bordaglia = csőcselék, bordone = vándorbot (kóborlás). De jelen van a francia bordel = nyilvánosház szóban is. Tehát a BOR gyök az utódnyelvekben is meghatározó értelemadó gyök.  

BÓRA – Északkeleti hideg száraz bukószél különösen az Adriai tenger partjain. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: olasz] A BÓRA a B.R – R.B gyök bővítménye: BóR – RoB. A BÓRA szél a levegő légköri harca, háBORA (székely szó: háborán vagyok). Ez okon kapta nevét még az ősmag(yar)-nyelven a BÓRA, a száraz, hideg, téli, északi szél. A nagy szél felBORogat könnyebb tárgyakat, ezzel ROBajt okozva. De e jelentésből eredt BOREÁSZ, a szelek királya neve, amely ősmag(yar)-nyelvi örökség az ógörög nyelvben.  

BORÓKA – Örökzöld tűlevelű ciprusféle cserje. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szlovák] Itt is a BOR gyök a kulcs, ugyanis a BORÓKA szó is a B.R – R.B gyökből indul: BoR – RoB. Örökzöld, erős faanyagú cserje, s egyes alfaja terméséből erős pálinkát főznek. Az, hogy pálinkáját a szlovákok BORovicskának nevezik, azt jelenti, hogy a magyar BOR gyökre építették a szót, hisz a -cska kicsinyítő is ősmag(yar)-nyelvi eredetű! Nincsenek jellegzetes szlovák vagy más szláv nyelvi gyökszavak, kicsinyítők stb. csak ősmag(yar) eredetű megörökölt gyökszavak, kicsinyítők és más szóalkotó elemek.  

BORONA – Fogakkal, tüskékkel ellátott vontatható talajművelő eszköz. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A BORONA szó úgyszintén a B.R – R.B gyökből indul: BoR – RoB (rop). A felBORzol, felmar jelentés a BORONA esetében találó, hiszen a szántott földön végighúzva belemar a rögökbe, összetÖRi, szétROPpantja (b > p), felmORzsolja azokat. Ha viszont a sima talajon húzzák végig, felBORzolja, látványra BORzos felületet hagy maga után. Kézi vetéskor is alkalmazzák a magvak belefORgatására, majd a BORona által felBORzolt felületet lehengerlik, hogy a madarak ne tudják kiszedni a magvakat a földből. A BORONA szó a felső, BORító felülettel kapcsolatos, hiszen felületművelő eszköz. A BORONÁval végigjárt földfelület színe is változik, sötétebb lesz, azaz elBORul. Ez azért, mivel az alsó réteg NEdvet tartalmazó része BORul a felszínre. A NA ősgyök NEdv jelentésű. A RONA hangnyaláb értelme összevethető a róna szóval, a róna1 címszónál. Gondolom, ezt „szlávul” is el lehet így mondani a BOR gyök bővítményeinek a műveleteket szemléltető, leíró szavakban alkalmazásakor, ha már a MÉKSZ szerkesztői onnan eredeztetik. A BORONA szó másik jelentése a gerenda, de ez is annyira szláv, mint eme fenti. Ez a GERinc, GERenda, BORda, BORona a szerelvény (váz) fogalomkörbe tartozó, és mindannyi magyar. Erre csattanós választ ad a CzF Szótár: „A szláv nyelvekben: brána, obrona, oroszul: borona, mely kaput és védelmet is jelent. Mennyiben a borona, takaró, födő, borító eszköz, végelemzésben a bor (borít, borul, borogat) gyöktől származtatható, mely a szláv nyelvekben nincs meg, de a kapu értelemben vett borona vagy brána sem egyéb, mint bizonyos nyílást elzáró, befödő, betakaró, beborító alkotmány.” Kiem. K.S. Tiszta?! Ők megörökölték, és nyelvük hangzástörvényei szerint módosult. Ennyi.  

Jöhetnek a zaccos-glaccos szólopkodást pártolók teljes gőzzel. Vitassuk meg mindenki hasznára.