Keréken gördülő, szereket szállító szekeret már Özönvíz előtt feltalálták, használták a nagy építkezéseknél. A szavak eredetének vizsgálatánál a nyelvészek azt a fáradtságot sem veszik, hogy az élet gyakorlati oldaláról közelítsék meg a szó, kifejezés születését, kialakulását.
Mert miből dolgozik a BOGNÁR? BOGos, GÖRBÉN elágazó fadarabokból.
———————–
BOGNÁR – Kerékgyártó. 2. Nagyobb gazdaságban kisebb faipari munkákat végző mesterember. [bérnyelvész: német] A BOGNÁR szó a B.G – G.B gyök: BoG – GöB bővítménye. A BOGNÁR kereket, szekeret gyárt. BOGos, GÖRBÉN elÁGAzó fadarabokból. A szekér alkatrészeinek fele cselesen lőcsös GÖRBÉN növő rudakból készül. A fa elÁGAzásnál BOG, GÖB képződik.
BoGNáR – GöRBéN hangváz: B-G-N-R – G-R-B-N
A GN hangcsoport – OGNÁ – tömöríti a bOGNÁr szakma lényegét: értéktelennek tűnő, BOGos, göcsös fából – amely különben a tűzön elÉGNE* – értéket varázsoló, szekeret, hintót készít. A járműnek minden időben hatalmas értéke volt és maradt, így a bOGNÁr által készített BÓGENnek is, amellyel messzire lehetett elBÓGENezni. A mÁGNEsből nem látszik ki, hogy hatalmas vonzóerővel rendelkező ásvány, amely rendkívül hasznos töltetet ad az anyagnak (villamosság). Az ÁGNEs névben is hasznos, vonzó személyiségi értékek megjelenítője, olyan tűzről pattant nő, aki ÉGNI, lobOGNI képes a szépért, jóért, mondhatjuk: ÁGNEs vonzó, mint a mÁGNEs, és jelképesen a mÁGNÁs vagyonával is felérő igazi nő. A sIGNO = jel, jeles jelző is. A mÁGNÁs összegyűjtött anyagi javak nyomán magasodik a többi fölé.
A bajorok ősei, az avarok magyar nyelvű nép volt, és nekik is voltak BOGNÁRjaik, akik BÓGENt fabrikáltak. Németül: WAGNER WAGENt. De hát árulkodó nyomként – a kötött mássalhangzó-párosok íratlan törvénye szerint – ott ragadt a GN páros kihazudhatatlanul a szó tengelyében.
A GN páros itt is jellemzőt rejtő alvó G.N – N.G gyök: GöN – NeG. Alkotható vele a GÖNdör (g > k) KONdor, amely a szekérnél alkalmazott különleges görbületű, hajlatú, KONdorodó alkatrészek: lőcs, ágasfa, kerékfal stb. jelzői, de ez csak magyar elemzésben jön felszínre.
Aki falun nőtt föl – ahol minden gazdaság kötődött a kerekes, azaz BOGNÁR mesterséghez – tudja, hogy a gazdaember erdőn, mezőn jártában-keltében mindig kutatta az ágas-BOGas, GÖBös fákat, melyikből lenne jó lőcs, ágasfa, kerékfal, ugyanis mindannyi görbe, esetenként elágazó, BOGos fából készül, és ha akadt egy, azt levágta, hazavitte, megnyesegette, száradni tette. Ezt hívták eszközfának, amelyekkel tele volt aggatva a szekérszín oldalfala. Ha később szükség volt rá, az egyébként ÉGNIvaló BOGos, GÖBös fát elvitte a kerekeshez, BOGNÁRhoz, aki abból elkészítette a kért alkatrészt.
Ennyi elég, hogy megértsük józan paraszti ésszel a BOGos fa és a BOGnár mesterség közti kapcsolatot, és a szó igazoltan magyar eredetét. De az akadémus bérnyelvésznek ez nem mond semmit.
Az ÁR ősgyök értékalkotás, de mivel minden hang, gyök két-három jelentéssel bír, így a NÁR gyök az alkotott terméknek, használata idején vízzel, folyadékkal való kapcsolatát is jelenti. Esetenként áztatott „főzött” fából hajlítottak megfelelő görbületű alapanyagot. A jármű bogNÁR által készített alkatrészei bírják a RÁNgatást is.
A BOGNÁR valaha lehetett BOGNOLÓ is. Van Székelyföldön egy szó, amelyet főleg Zetelakán és környékén használnak: BOGNYESŐ. Ezt olyan erdei munkásokra mondják, akik a BOGos, göcsös ágaktól tisztítják meg a rönköket. Vagyis, olyan ágaktól, amelyeket esetenként a BOGNÁR használhatna alapanyagként. Van egy székelyországi szó, amelyet én csak itt Udvarhely környékén hallottam, s amelyet a céltalan ődöngésre, körüljárásra használnak: BÓGenyez. A BOG gyök e szóban az úton léttel, BOGarászó ide-oda járással kapcsolatos. Ismeretes a b > v vagy a g > k hangváltások lehetősége. Akkor érthető egy másik, szintén itt használt szó a távozásra: elVAKarodik (helye üres marad: vákuum).
De az sem kizárt, hogy a VÁGNÉR szó is létezett, ugyanis szekeret VÁGott fából készítették, s szekérrel lehetett VÁGtatni, átVÁGni erdőn, mezőn. A VÁG gyök tehát ideVÁGó. Aki valahová sietve megy, arra mondják: VÁGódik valahová, beVÁGódik a kapun.
VÁGNÉR – RÉNGÁV teljes átfordítás leírja a szíjas, rugalmas fából hintázón RINGÓVÁ, RINGÓBBÁ épített hintázó, hintó járművet, amelyet a bérnyelvészet török eredetűként jegyez a változatosság kedvéért.
BoGNáR – RiNGóBBá hangváz: B-G-N-R – R-N-G-B
VáGNéR – RiNGóVá hangváz: V-G-N-R – R-N-G-V
Itt eljutottunk a VÁG – WAG kapcsolathoz. A magyar nyelvben a VÁG gyöknek szélesen elágazó bokrosodása van, míg a német nyelvben bármi is van, visszavezetendő a magyar nyelvbe, és csak itt elemezhető. Például a VAGabund = csavargó, nem csak a gyök, de az ND páros miatt is. WAGnis = kockázat, merészség jelentésű szó is magyar eredetű, mert a beleVÁGni szó gyökéből ered. Német elemzésben ezt nem adja ki. Itt, a magyar nyelvben van a bajor (bavar, avar) WAGen, WAGner szavak eredési pontja is.
A VÁG szó jelentése magyarul szel, víz, csap, út, jár. Az utat VÁGták, VÁJták RÓTták (way, road, Weg, route, väg stb.) akár a hegyoldalba, vagy tán az erdő fáit VÁGták ki, hogy utat VÁGjanak át az erdőn. De utat VÁGott a patak is, és sok helyen a mezei, erdei út a patak által VÁGott – esetenként kiszáradt – mederben vezetett. Az ilyen helyet nevezték VÁGásnak. Az út és víz egyik neve az ősnyelven VÁG, VÉG.
1241-ben Batu kán tatár vezér fejszésekkel VÁGatott utat serege részére a Kárpátok erdőrengetegén át.
GN – NG: a boGNár olyan görbe fából dolgozik, amelybe a hozzá nem értő belerúGNa, pedig ezekből a görbe doroNGokból készülnek az utakon baraNGoló, bolyoNGó, rohaNGáló kocsik, hintók, szekerek.
Végszóként: a BOGNÁR szakma és megnevezése ősnyelvi, ómagyar eredetű és nem német!
Persze a bajor WAGNER szóból erőltetik a magyar BOGNÁRt, holott fordítva van. Még a CzF Szótár is német, tót eredetet ír: „A német Wagner-ból vétetett által, valamint kollár a tótból.” Pedig ehhez nemcsak a bajorok eredetét kell ismerni (avar – bavar), hanem azt is, hogy egyetlen utódnyelvnek sincsen saját szóalkotó készlete, csak az ősnyelvi alapokból alkothat szavakat. Így a német nyelv az ősnyelvből átvett BOGNÁR szót módosította WAGNERre.
BoGNáR – WaGNeR hangváz: B-G-N-R – W-G-N-R.
Ami a német nyelvet illeti, minden gyökszava ősnyelvi gyök, amelyek értelmének kibontása, elemzése csak a mai magyar nyelvbe visszaágyazva, az itt levő „rokonai”, azok szógyöke, szóbokrai nyomán világosítható meg, mert a német nyelvben ily bőséggel magyarázat nem adható rá. Ám lehet próbálkozni, de küszködve sem megy.
————————-
/*/ Mondják: eddIG NE tovább. Erre épül a latin IGNOre = mellőz szó, pedIG NAgy, jeles érték is lehet. Az értékes embereket az ó- és középkor nagymenő okosai mellőzték, odavetették ÉGNI. Az ÉGNI szó régiesen: ÍGNI. IGNÁC, ÉGNIvaló gerNYÁC a jelentéktelen, mellőzött férfi, bár ha szükség hasznos is lehet.