BODNÁR – Kádár, pintér. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv] A BODNÁR szó is a B.D – D.B gyök alapjairól indul: BoD – DoB. Majdnem mindenki előtt ismerős a KÁD, mint edény, amely alapjában véve egy kör alakú DOBszerű faedény. A D hangnak kulcsszerepe van a kerekDED alakzatok megjelölésében: horDó, Dézsa, veDer, káD, ezek mind a BODNÁR szakma termékei. A BODNÁR megnevezés is ebből ered. A DN hangcsoport – ODNÁ – a vÉDNÖk szóban van jelen, ami arra enged következtetni, hogy a bODNÁr által készített edények nem csak időleges tartásra, hanem hosszú időn át való tartósításra is alkalmasak. A CzF Szótár leírása: „Szoros ért. oly mesterember, ki bodonféle edényeket készít; de szélesb értelemben hordókat, kádakat, sajtárokat, kannákat s hasonló faedényeket gyártó mesterember.” A DN páros, mint alvó D.N – N.D gyök: DoN – NeD, jellemzőt rejt magában. Alkotható vele a DONga, NEDv szavak. A szóvégi N.R – R.N gyök: NáR – RáN, a NÁR gyök egyik jelentése NEdv, folyadék, folyékonyság (narrátor = folyékonyan elbeszélő) a másik az értékalkotás ÁR ősgyöke, hisz minden hang, gyök két-három jelentéssel bír. A RÁN gyökkel alkotható a RÁNdít szó. A bodNÁR abRONccsal RÁNdítja össze a dongákat a tökéletes összeillés végett. A DOBNÁR fordítás már a termékre vonatkozó. A DOBNÁR szóból kiérthető: olyan DOBszerű edény, amelyben nagy mennyiségű (ár) folyadékot (nár) tÁRolnak. A szófordíthatóság is magyar eredetre vall. Az ősnyelv, a mai magyar nyelv szavai saját hangjaikkal körülírják a az általuk megnevezett minden jellemzőjét, akár használati utasítást is adnak rá. Íme: DN – ND: a boDNár termékei kiszáraDNak, elepeDNek, tönkremennek, szétesnek folyadék nélkül. Ezért nem szabaDNa apaDNi hagyni sokáig a benne levő folyadékot.