BOCSÁT, BOLCSÁT – Engedi vagy elősegíti, hogy valaki, valami, valahova eljusson. Valakibe, valamibe ereszt, juttat valamit. Engedi, hogy valaki valahová menjen. [török] A BOCSÁT, szó régies, eredeti alakja: BOLCSÁT, s így a BOL gyök a kiinduló. Tehát a BOLcsát szó a B.L – L.B gyök bővítménye: BoL – LoB. A BOL gyök azt jelenti, hogy az elBOLcsátó BOLdogan elengedi útjára, s az elBOLcsátott is BOLdogan indulhat. Vagyis a CSÁT – a CS.T – T.CS gyök: CSáT – TáCS – egy CSATlakozás megszűnését jelenti itt. küszöbhatáron (tács) kívülre A CSÁ ősgyök félre jelentése érvényesül a szóban, az addigi jelképes közös útról leválás. A T hang a TeTT. Az LCS hangcsoport – OLCSÁ – jelen van oly szavakban, amelyek bÖLCSEsséget, okos megfontolást bizonyítanak, és a földi ember javát szolgálják hosszú távon. A régiek által használt függő bÖLCSŐ* hasznosságáról több helyen írtak már. Az erkÖLCSÖs életmód hosszútávon meghozza jó gyümÖLCSÉt. A baráti kÖLCSÖn kisegít a bajból (kaláka). A kULCS bÖLCS találmány, a tÖLCSÉr szintén. A gyOLCS az egyik legalkalmasabb testbarát ruhaanyag. Az L.CS – CS.L gyök: LeCS – CSeL a LECSó, kaLÁCS, kuLACS, CSELekvés, CSALád szavak meghatározó alkotóeleme. A CS hangcsoport – OCSÁ – jelen van a bECSÜlet, pECSÉt szavakban, amelyek mindkét felet kötelezik. A BO, BOL gyök mutatja, hogy a megBOL-CSÁTás, érzelmi kötődésű. A megBOLCSÁTó BOLdog, hogy elengedheti tartozást (bűnt). A bővítmények határozzák meg a további jelentést. A CSA gyök, elengedés. Felső-Háromszéken ma is úgy mondják, ha valamit el kell engedni: CSApd el. A tehenet kiCSApják a kapun a csordába. A CSÁ félre irány. A BOLCSÁT, BOCSÁT szóban több értelem is rejlik: jó indulattal elENGED bármely irányba. Vagy, ha megBOLCSÁT, -BOCSÁT: elENGEDi a tartozást. Jelképesen a tartozás jelenti az igazságosság mércéjéből hiányzó részt, ami odatartozó volna a telítéshez. Ez az, amivel a tartozó elmulasztotta kiegyenlíteni a szintet az igazságosság mértékvonaláig. A BÖLCS megBOLCSátó – a megbánást látván – elengedi azt, ami hiányzik. Az elBOLCSÁTó személy a TÁCSba indulót TanÁCS-csal is ellátja, hogy ne TÁCSogjon, ődöngjön céltalanul a világban. Ellenkező irányban is működik: a megtévelyedett beBOLCSÁTást nyer (tékozló fiú), beENGEDik, új CSATlakozás (…bolcsátá mend ü bünét). Ennek párhuzama a vallásos BULCSÚ a bűnök BOLCSÁnatára, amely (ha őszinte) lehet BOLdogság forrása. Ha a BOCS gyököt fordítjuk: CSOB. Az elENGEDett (csát) kavics CSOBban a vízben. A víznek is két féle szerepe van: akit megVÁDolnak (vád = víz), azt jelképesen eláztatják. Akit megmenteni akarnak, azt beaVATják (vat = víz). A fent említett TÁCS gyökről (csát – tács): a céltalanul őgyelgő emberre mondják: TÁCSog, mint a csordába kiCSApoTT, kapun kiboCSÁTott tehén, amely egy rövid ideig TanÁCStalanul áll. Az elBOCSÁTott, egy jelképes határvonalon, partvonalon kívülre kerül. Az addig megszokott tetthelyének határvonalán kívülre. Mellékesen: angolul partvonal = touch line, franciául ligne de touche, olaszul tocco linea, spanyolul toque linea – azaz TACSvonal. Akkor megvan, honnan ered a gyök, ha átfogó, értelmes magyarázat a szó kialakulásának okára csak magyar nyelven adható.
*„A magyar…asszony ölben, karon viszi gügyögő kicsikéjét s kinn a mezőn készít neki jó fekvőhelyet. A lovakat kifogják s vagy a legelőre csapják, vagy a földet munkálják velők, a szekeret, pedig valami fa árnyékába tolják s a magyar asszony rendesen kisebb ponyva vagy lepedő négy sarkát felköti a rúdjára s abba ágyalja, ott ringatja, ott csitítja szíve magzatát. Ha nem kerül szekér, három pózna is megteszi, melyeket magukkal visznek, odakinn fenn összekötözik s ugyanazt a ponyvahintát kötik két póznába vert szögekhez.” http://www.karpatalja.ma/sorozatok/karpatalja-anno/karpatalja-anno-dercen-fuggo-bolcso/