BÉLA – Az egyik legrégebbi név. Mindig szem előtt kell tartani az ősmag(yar)-nyelv összes gyökeinek, szavainak fordíthatóságát.
Az első BÉLA nevű férfi ÁBEL volt: ÁBEL – BELÁ. Az első hangzón a hangsúly, így hosszú volt: BÉLA. Az anyai BELső érzelmi összesség is jelen van, mint névadó, szülői kedvenc. Ez volt KÁN (Káin) gyűlöletének egyik oka. Másik jelentése: ÉLŐ, lÉLEgző, ÉL ajándéka. Női megfelelője: BELLA, amely szép, BILLEgő-LIBEgő járású lány jellemzője. A BÉLA név egyik jelentése is szép. Ezt a CzF Szótár is megerősíti: „Ezek szerint Béla annyit jelentene, mint szép, vagy fehér, villogó (régies részesülővel: villó, viló, vila,” Férfiról lévén szó, a VILLAnó, könnyed gyorsaság is jellemzői közé tartozott. Ez a BÉL-LÉB fordításból is kitetszik: LEBbenő könnyedség. Azokban az időkben már személyi ellentétek, VILLOngások is voltak. Erre példa az első BÉLA – ÁBEL halála. Az első BÉLA tehát ÉL adománya, szülői kedvenc, szerető szívű, szép férfi, VILLAnóan gyors, könnyed, VILÁgos gondolkodású, határozott személyiség.