BÉL – Az emésztőcsatornának a gyomrot a végbélnyílással összekötő tekervényes csőszerű része. [bérnyelvész: ? finnugor]
A BÉL szó a BÉ – ÉB ősgyök bővítményéből, a B.L – L.B gyök: BéL – LéB hangjaiból áll.
A keBEL alatti BELső térben van a BÉL.
Meghatározó a BÉ gyök nagy jelentése, hiszen a BÉvitt ÉLelmet feldolgozó, abból a testet ÉLtető ELemekkel ELlátó. Egy nagy BELső – étELt kiELemző, sELejtet ELejtő, a jót fELdolgozó, a sejtek számára hasznosíthatóként vegyileg átalakító – laboratórium, amelyben komoly élettani vegyi folyamatok játszódnak le.
Az ÉB ősgyök, az ÉLetBE, annak titkaiBA való BEtekintés képességét is jelenti. Tudatra ÉBredni, ÉBernek LEnni LÉtfontosságú.
A BÉL esetében ÉBernek lenni azt jelenti, hogy mindenki saját érdekÉBen figyel, hogy mit visz BE a BELekbe, hiszen azokat dolgozza fel a BELső műhely, azokból épül fEL nap mint nap a teste!
Abból épül az a jelképes fAL, amely ELlenáll a kórokozóknak!
Ha egy gyár rossz alapanyagokból dolgozik, minden terméke sELejt! Nem tehetjük sELejtté testünket.
Lám, a nyelven keresztül figyelmeztet annak alkotója: Légy ÉBer, nem mindegy, miből ÉPül (b > p) a tested, mert ÉP testben teljes értékű a LÉt!
Nem mindegy, milyen LÉBen kanalazol, milyen italt töltesz BELeidbe, mert abban a LÉBen „főnek” sejtjeid, hiszen a test kb. 70%-a folyadék.
Nem ok nélküli az a mondás: A halál a belekben lakozik.
Ha vigyázunk, mit viszünk be a BELekbe, akkor nemcsak testi, de lelki-érzelmi BELső békénk is biztosított.
A BÉL gyökszó más vonatkozásban is használatos, például valaminek BELső része: bodzaBÉL, rétesBÉLes, BELügy, BELterjesség stb.
A BÓL, BŐL, BÜL gyökök ragszerepet is betöltenek: -ból, -ből, -bül.
