Néhány szó a B.Z – Z.B gyökkel. Látható a bérnyelvészet eredetre vonatkozó összevisszasága.
BAZALT – Kékesszürke, kemény, vulkáni eredetű kőzet. [bérnyelvész: nk: latin < görög]
A BAZALT szó a B.Z – Z.B gyökből ered: BaZ – ZaB, BaSZ – SZaB. A BAZ, BASZ gyök nagy nyomást jelent. A BAZalt rétegei hatalmas nyomáson szilárdulnak meg. Szépen SZABható rétegeltségű. A BAZ, BASZ gyökök szilárd alapot jelentenek, oly kezdetet, amely életre szóló indulás kiSZABása. A BAZAlt jó, erős BÁZA, alap az építményekbe. A ZAB, ZÁB, ZÁP gyökök szilárd kötődést jelentenek. A székely kapuZÁBé az oszlop neve, amelyen a kapusarok nyugszik, elforog, a másikra zár. A ZÁPfog, ZÁBfog, erős, mélyre hatoló gyökerű rágófog.
A Z hangcsoport – AZA – a szerkEZEti állagot, minőséget jelzi: a lAZA kötődést, mivel hasítható, de keménysége miatt bIZAlommal használható az építőiparban. A BAZALTnak többféle szilárdulási állaga is van, például szivacsos szerkezet.
A Z.L – L.Z gyök: ZaL – LaZ a LAZaságot megjelenítő, LAZa kötődés, a baZALt, SZILárdsága ellenére könnyen, LAZán hasítható, SZELhető. Tehát a BAZALT szóban jelen van a BAZi nagy keménység és a LAZítható SZELhetőség értelme is. Ezt a BAZALT – TLAZAB fordítás is mutatja. A BAZALT szikla, hasítással LAZÁBbá tehető, azaz aprózható.
BaZaLT –LaZáBaT hangváz: B-Z-L-T – L-Z-B-T.
Az LT hangcsoport – ALTO – áLlapoT jelölő. A bazALT vulkáni eredetű tömÜLTEn, tömörÜLTEn rétegződve megszilárdULT kő. A bazALTOt darabOLT, rétegELT állapotban raklapokra helyezve csomagolják, és épületanyagként, burkolatként használják.
LT – TL: a bazaLT tűzhányó kaTLanból kifolyó, megszilárduLT kőzet.
BAZÁR – Sokféle olcsó tömegcikket árusító kis üzlet. Keleti városokban üzletekkel teli utca, piac. [bérnyelvész: német < … perzsa]
A BAZÁR úgyszintén ősnyelvi szó, még az egynyelvűség idejéből. A B.Z – Z.B gyök bővítménye: BaZ – ZáB. A BA = nagy, a ZÁBé erős alap, BIZtonságos épület, BOZótszerű sűrűség, a BŰZtől sem mentes. A BAZár egyik jellemzője a ZABszerű összevisszaság, de a ZABrálás, azaz rablás, lopás esélye is. A BAZÁR nap mint nap működő vásárközpont.
A nyitott VÁSÁRral egy jelentésű volna: ÁRusok sokadalma. Különbségek: a BAZÁRnál a BA gyök, a VÁSÁRnál a VÁ gyök jelent nagyot. A VÁSÁR végén mindenki eltakarodik, hazaVISZi áruját, a következő VÁSÁRig ÁRVÁS, üres marad a tér. A BAZÁRsoron ellenben mindenki BEZÁRja boltját, s másnap újra nyit.
BaZáR – BeZáR hangváz: B-Z-R – B-Z-R.
A VÁSÁR alkalmi, meghatározott napokon megrendezett, a BAZÁR állandó. A két megnevezés a b > v és z > s hangváltásokkal is érzékelteti a fenti különbségeket.
BaZáR – VáSáR hangváz: B-Z-R – V-S-R.
A Z hangcsoport – AZÁ – itt is egyik jellemző vonást rögzíti: a bAZÁrban minden ÁRus a saját bEZÁrható külön kis helyiségében hagyhatja áruját.
A BAZÁR szó a tengelyében levő Z hang vagy a szózáró Z.R – R.Z gyök: ZűR – RáZ, nemcsak a beZÁRási lehetőséget, de a BAZÁRra jellemző ZŰRös, RÁZós hangulatot is megjeleníti. Az Á hang itt a nyitott állapotra, de a látványosságok szájtátó ámulatára is utal.
BAZILIKA – Három vagy öthajós, gyakran kereszthajós (őskeresztény) templom. Ókori csarnok. [bérnyelvész: latin < görög]
A BAZILIKA szó is a B.Z – Z.B gyök bővítménye: BaZ – ZaB. A BAZ gyök erős kötött alapot sejtet, mert több erős ZÁBén, ZÁPszerűen kemény alapon, oszlopon, oszlábon áll. Az őskori, ókori BAZilikák, erős BÁZison, ZÁBén, oszlopon nyugodtak. A BA ősgyök nagy jelentésű.
A névből ítélve, úgy tűnik, az első ilyen építmények oszlopcsarnokok voltak. A BAZILIKÁról: „Az ógörögöknél és rómaiaknál így hívták a törvényhozás és az üzleti forgalom számára emelt épületeket.” A BAZ > VAZ váltással elérünk a VASZ gyökig. Nagy VASZok, FÉSZek.
A Z (sz) hangcsoport – AZI – is a vASZOk, fÉSZEk értelmét adja, valaminek otthont, helyet adó. ahol ÁZÁs elleni védelem, őrIZEt (azil) van, de az IZEg, mOZOg jelenség is jellemző.
A Z.L – L.Z gyök ZiL – LaZ, a SZILárdság. de a ZÁBék egymástól távolabb állása, LAZa hézagos állapota is.
Az L hangcsoport – ILI – forgALOm, kELEndő portéka, védELEm, ÉLEt. Oly épÜLEt, ahol törvényt is ülnek. A BAZILI jelentése nagy ÉLEt védő: BA = nagy, AZIL védelem, ILI élet, és az a következtetés vonható le belőle, hogy előbb vALLÁsi jellegű építmény megnevezése volt.
Az L.K – K.L gyök: LiK – KeL, a vásárcsarnok egy LAK, amely KELendő áruval feltöltött. A vallási építmény is LAK, a KLAstrom, mint KALastorony, KÖRöstornyos épület (a klastrom címszónál).
A K hangcsoport – IKA – ÉKEs lIKA, lAKA valaminek, ahol mozgás, IklAtás van.
Az ógörög, latin nyelvek kialakulása előtt már voltak nagy építmények, például Úr, Uruk, Ninive városokban vagy az egyipthoni nagy építmények. A szó az ősnyelvi, ómagyar BAZ – ZÁB (poz) gyökre épült, és a többi szóalkotó elem is ősnyelvi, mert nincs más alapkészlete egy nyelvnek sem.
BAZÍROZ – Célja érdekében számít valamire. Tervet valamire alapoz. [bérnyelvész: német < francia]
Nem is német, nem is francia. A BAZÍROZ szintén a B.Z – Z.B gyök bővítménye: BaZ – ZaB. A BA itt is nagy jelentésű. A ZÁBé, kapuZÁBé, a ZÁP (erős fog) értelméből eredő, s mint erős alaposzLOP, LÁB, PÓZna, BÁZis értelmét hordozó szó.
A Z hangcsoport – AZI – a megalapOZOttság, bIZAlom, hÁZA, hAZA szavakban.
A Z.R – R.Z gyök: ZíR – RiZ a valami BIZtos BÁZisra alapozás ténye kiZÁRja a ZŰRt, RIZikót. Nem kel REZegnie lelkileg, mivel az építmény, vállalkozás stb. alapjaiban nem REZdül meg egykönnyen.
Az R hangcsoport – ÍRO – a szEREtet ERŐt adó szEREpe is ERŐs alap. Alapozhat IstenÉRE, hitÉRE, saját alkotó, tEREmtő képességeIRE, a jó IRÁnyú tervre, elképzelésre.
A Z.R – R.Z gyök: ZíR – RoZ (szor – rosz) ha van, amire alapOZni, akkor SZORzatokkal jobb a biztonságéRZet, kiZÁRható minden RÁZósabb ZŰR, mentes a RIZikótól REZegő RESZketéstől.
BÁZIS – Alap. Talapzat. Támaszpont. [bérnyelvész: latin < görög]
A BÁZIS úgyszintén a B.Z – Z.B gyökből induló: BaZ – ZaB. Itt is az ősnyelvi BÁZ – ZÁB gyökre épült szóval találkoztunk, amely – bármily furcsán hangzik – kötődik a férfiúi erőhöz és keménységhez. BAZ – ZÁB (zábé), b > p váltással: POZ – ZOP (pozi = férfi nemző), továbbá z > sz: SZAP. A szó ősgyöke, a BÁ mindenképp ősnyelvi, erős, kemény, nagy alap: ZÁBé. Az ÁZ, ÁSZ nagy kiterjedés. A BÁZ B hangját a zöngétlen párjával a P hanggal váltva PÁZ, amely fordítva ZÁP, ez a magyar nyelvben erős alaPOSZlopot jelent, PÓZnát, épp mint a kapuZÁBé, a kapu alaPOSZlopa, amelyen elfordul, és amelyre zár a kapu. A BÁZÍS – olyan valami, amire alaPOZni lehet (báz – poz).
A Z hangcsoport – ÁZI – értelemadó szerepe: a kemény pOZI, jó pOZÍció, pOZItív állapot volt a SZAPorulat feltétele, ami alap. Van, aki életének biztos alapját saját kemény IZOmzatában látja. A jól fŐZŐ asszony is bIZOnyíthatóan biztos alap a hÁZAsságban. A jó alap, erős bÁZIs a sok utódban rejlett: erős hÁZA, famíliája, családja van. A hAZA is erre alapOZOtt támaszként. A görög, latin, mint ómagyar-utód nyelvek innen örökölték a BAZ gyökszót, ám annak értelmét nem ismerik pontosan, és magyarázatot sem tudnak fűzni hozzá.