BANK (bankó) – Tervszerű pénzforgalomról gondoskodó hitelszervezet. Hitelek nyújtásával és pénz adásvételével foglalkozó vállalat. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: olasz < germán] A BANK szó is a B.N – N.B gyök bővítménye: BaN – NaB (b > v: van). A gyök BAN, BEN értelmét mutatja. Oly valami, amiBEN tartanak valamit, ahol VAN valami. A legjobban irtózik a PANGástól, mert olyankor ritka a lePENGetés. Jézus halála előtti napokban a zsidók jeruzsálemi templomában felforgatta az uzsorás zsidó pénzváltók asztalait, az általuk rendkívül tisztelt, szemükben ma is a legnagyobb nagyság fogalmát megjelenítő BANKlit (lásd fennebb: BA jelentését). Annak ellenére, hogy ez a BANKli szó a történelem folyamán ide-oda vándorolt különböző népek nyelvén, az NK páros mutatja ősmag(yar)-nyelvi kötődését, eredetét. Az arany szépen csengő, pengő (peng – bong – bang – bank) tulajdonsága nyomán van a fényesen csillogó, fényző, pényző, pénz megnevezése. Innen módosult, alakult különböző népek nyelvén: ban, peseta, penny stb. alakra. Eredeti nevét sokáig őrizte a magyar pengő (ng > nk). Erről bővebben a pénz címszónál. Az NK hangcsoport – ANK/Ó – a szavakban háromnegyed részben kedvezőtlen, kellemetlen, sőt, utált kifejezések szóalkotó eleme. A ma mindenhatóként tisztelt, bálványozott PÉNZ, tulajdonképpen egy mANKÓ volna, amelynek segítségével átugorhatunk egy akadályt, és csak a csONKA lelkiségű bUNKÓ fajANKÓ veti abba a teljes bizodalmát. A minden sarkon settENKEdő, lábatlANKOdó bANKOk kínálják bANKÓikat. Még aki jut is valamire a kölcsönbANKÓval, az is a bANKnak adja kamatként a tiszta jövedelme jelentős részét évtizedekig. A gyanútlant könnyen tÖNKre is teszi. Utólag már hiába a sirÁNKOzás, bÁNKÓdás, hogy savanyú a vINKÓ. Az NK páros itt N.K – K.N gyök: NeK – KéN. A BANK NEKik, valakik KÉNyére – kedvére hasznot hajt, sokaknak viszont KÍNos állapotot. A BANK alapvető szerepe jó volna: kölcsönt adni NEKik, emberekNEK, a BANkból, a VANból. Ám alapvető szerepén túllépett, és kamatokból gazdagodó, azt irgalmatlanul behajtó, hiteltelen uzsoraszervezet lett. Legtöbb BANKot átok kísérte a történelem folyamán, és ma is.
PÉNZ – A gazdasági életben általános értékmérőként és csereeszközként használt érme, bankjegy, államjegy. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szláv < germán] A PÉNZ P.N – N.P gyökből képzett szó: PéN – NéP (p > f: fény). Mindkét nép az írott történelem derekán jelent meg, a germán előbb, a szláv később. Két nép, amelynél szóba sem jöhetett semmiféle kereskedelmi, ipari műveltség, amely a PÉNZ szerepének, fogalmi összességének kigondolásához, előállításához kellett. Sem az egységesnek semmiképp nem mondható szlávok, sem a germánok nem voltak annyira műveltek. A PÉNZérmét az ősmag(yar)-nyelvet beszélő föníciaiak, punok találták fel ÚJRA! De az arany, ezüst, mint szépen CSENGŐ, PENGŐ fémek már jóval azelőtt arányító, értékváltó (innen a valuta) nemesfémek voltak, és a PENG szó már akkor megragadt az emberek tudatában, még a nyelvrobbanás előtt! Az arany, ezüst érmékbe öntve is CSENGŐ, PENGŐ, ZENGŐ hangot adó fémek. Ez is benne van a névben, és a világ sok nyelvében erre a gyökre épül a PÉNZ szó. Figyeljük meg az alább felsoroltaknál. Vagy a PEN gyökszó vagy a PENGő haNGot utánzó NG páros jelen van: cseh peníze, dán penge, izlandi peningar, indonéz uang, latin pecunia, litván pinigai, maláj wang, norvég penger, orosz dengi, román bani, svéd pengar, szlovák peniaze, thai ngei stb. Sok nyelven az aranyra utaló para, a wallesi nyelven arian. de az angol penny is innen indul. Ezek mind a fém PENGŐ haNGjából ihletett név utódnyelvi módosulatai! A PENGŐ név, amely az arany, ezüst fémeknek a szépen csengő, PENGŐ, zengő tulajdonsága nyomán alakult ki, oly mélyen élt már az ősmag-nyelv idején az emberek tudatában, hogy a nyelvrobbanáskor minden nyelv magával vitte valamilyen formában. Az arany, ezüst csillogó FÉNYe, a PÉNZzel elérhető FÉNYűző élet ehhez az értelmi körhöz tartozik. A magyar nyelvben a PENGŐ PEN gyöke bővítménnyel adja a PÉNZ szót. Mivel a magyar nyelvben egyetlen hang vagy hangcsoport sem véletlen kerül a szóbeli helyére, így a PENGŐ NG párosát helyettesítő NZ és a magas É hang sem, amely a PÉNZ utáni Észveszejtő ÉrdeklődÉst jelzi, a Z hang pedig a vele járó ZűrZavart. Az NZ hangcsoport – ÉNZE – érinti a pÉNZ, pÉNZEk jellemzőit. Példaként: brONZ lett később az érmék anyaga. A megszerzéséért kÍNZÓ vágy gyötör sokakat, és hajszolása ÖNZŐvé tesz, bár sokak számára vONZÓ az őrületig. Az N.Z – Z.N gyök: NéZ – ZeN mutatja, hogy a nemes fémek NÉZésre is kellemes látvány, s a szépen ZENgő, csillogó aranynak mily nagy hatása volt és maradt a nőkre, s ebből eredően a NŐZéshez is elengedhetetlen kellék.