BALATON – A magyar tenger. Földrajzi meghatározása: tektonikus eredetű, sekély vizű ároktó. [bérnyelvészet szerint: szláv]
A BALATON név B.L – L.B gyökből indul: BaL – LáB. A gyök jelen van a BILlegő, LIBegő mozgás leírásában is, ugyanígy a felületi himBÁLózás, amely a nagy felületű vízen fekvő vízi jármű képét mutatja.
A BAL gyökből indul a szláv nyelveken a BLAto = mocsár, sár, tó. Románul ugyanaz: BALta.
A nagy földterületet régen TÁBLÁnak nevezték: nagy TÁBLA búza.
A BALATON, fő jellemzője: BELTÓ, amely nagy TÁBLA földterületen, TÁBLÁN terül el. Ha a Tihanyi dombról nézzük tényleg egy nagy TÁBLÁN elterülő víztükör látványa.
BaLaToN – TáBLáN hangváz: B-L-T-N – T-B-L-N.
A CzF Szótár írja: „A Debreczeni legendáskönyvben előfordul balatom szó általános tó értelemben: „Nagy követ köttete az ő (Sz. Balázs) nyakára és a Balatomba vetteté.” Kiem: K.S.
A fentiek összességéből valószínűsíthető az is, hogy a balatom szó az ősnyelven bel tavat, nagy vizet jelentett. Ebből a gyökből indul a BALti tenger neve is. A BALTI tenger is valaha csak BELTÓ volt, a hatalmas mennyiségű sarki jég leolvadása előtt, a Vízözön utáni átalakulások kezdetén. Kezdetben, amikor még alacsony volt a vízszint, BALaTOnhoz hasonló BEL TÓ volt, persze lehetett nagyobb méretű. Később módosult, változott neve az északi utódnyelveken BALTIra.
A BALatonra is alkalmazható volna BELtenger megnevezés, de mérete a tenger jelzőt nem indokolja. Viszont egy előzőleg létező, tényleges BELtenger, a Kárpát-tenger maradványa. Egyik jellegzetessége egy leírásból: „…a Balaton déli partján az egykori nagy kiterjedésű lápok területe széles sávban … keresztirányban a partközeli régiótól egészen a LÁBalható.” Kiem. K.S. Még a BALATON – NOTALAB fordítás is árulkodik egy meglepetés felkiáltással: NO TE LÁB-alható! A BALATOM névváltozat szintén megerősíti a sekély jellemzőt.
BaLaToM – LáBaLTaM hangváz: B-L-T-M – L-B-L-T-M.
Tehát ez is a jellemzők közé tartozó a kezdőgyök szerint: BaL – LáB. De egy másik jellemzőt is igazol. A BATATOM nem túlontúl hatalmas tó. Tiszta időben egy magaslatról, az egészet BELÁTOM.
BaLaToM – BeLáToM hangváz: B-L-T-M – B-L-T-M.
Az L hangcsoport – ALA – a BALAtonban, mint bármely nagy kiterjedésű állóvízben, szélcsend nyugALOm idején kELLEmes az ELLAzulás, ellazULÁs. Névadó jellemzője a vihar esetén torlódó hatalmas hULLÁmai, de nyugALOm idején sima víztükrének csILLOgó fELÜlete is. Szóba jöhet még a befagyott tó rianó jegének ALAttomossága: BALAtomos.
Az L.T – T.L gyök: LaT – TáL, a szélesség az ősnyelvben megjelenítetett a LÁT gyökkel is, az ameddig a szem elLÁT megállapítás nyomán. A víz, akár egy haTALmas méretű TÁLban hullámzik. Mondhatjuk: a BALATOM az én BELTÓM a TÁLAMBA jutván, csak úgy ringatózik.
BaLaToM – BeLTóM – TáLaMBa hangváz: B-L-T-M – B-L-T-M – T-L-M-B.
A T hangcsoport – ATO – a BalATOn felülETÉnek téli-nyári alATTOmos hirtelen változásai is névadók, és a TÓ is jelen van a szóban.
A szóvégi T.N – N.T gyök: ToN – NeT, a TEN gyök nagy felületet takaró, nagy terüleTEN szétterülő, azt uraló, hatalmában tartó értelmű. A TEN gyök az IsTEN, TENger szavakban is hatalom értelmű. A NET gyök a felületi simaságot is jelenti.
