BABONA – Bizonyos eszközöknek, cselekményeknek és körülményeknek titokzatos (természetfölötti) hatást tulajdonító, és bizonyos jelenségeket természetfölötti erők megnyilvánulásával magyarázó tévhit. Ezen alapuló cselekmény vagy közösségi szokás. Hiedelem. [bérnyelvész: szláv*]
A BABONA szó BA – AB ősgyök bővítménye. Ijesztő hiedelmekkel riogatások, jóslások, jövendőmondások már az Özönvíz előtt létezhettek. Utána BABilon sok ágon burjánzó vallási élete volt a táptalaja a BABonák sarjadásának.
A B hang többnyire BAlos: bűvölő, bájoló, bolond, boszorkány. A BABona szó bizonyos (bűv) KÖRre utaló.
A BAB, MAG rejti a jövőt. A növénynek jövőre kisarjadó ágán termő gyümölcs, jövőbe mutató ígéret. Így lett jóslási eszköz a kuruzslók, varázslók, BABonás MÁGusok kezében. Az egyszerű, tudatlan, megrémíthető embert könnyen bevonták a BABONA bűvkörébe.
Bizonyos jóslások ezen – BABon, MAGon – alapultak (babona, mágia). Az abraknak is használható bABot RAK A DOBRA – Abrak a dobra.
A dob alapját képező vékony, feszes bőrre kirakott BABok, MAGvak különböző nagy hangon kiáltott szavak, ütemes dallamok okozta hangrezgés nyomán, érdekes ÁBRÁKba rendeződtek a felületen, és e BABON képződő ÁBRÁKból olvasták ki a jövőt a dörzsölt MÁGusok, BABonás varázslók, kuruzslók.
A MÁGUS – SUMÁG (g > k) fordítás már mond valamit.
ABRAK A DOBRA, és a MAGok ÁBRÁjából a MÁGus kiolvasta a keresett titkos jövőt mutató feleletet.
Ez a hiedelem a BABONÁs ember egész életét kitölti. Ha belebonyolódik, soha nem menekül meg hatásától.
A titokzatos zöngéjű N hang nem véletlenül van a szóban. Az ON ősgyök helyragként is ismert.
A BA – AB, BAB, mint egy fura KÖRön, köröN belüliség rejtélyéN nyugvó: BABON.
De csak az ősnyelv, a mai magyar nyelv hangjai adnak magyarázatot a szó mögött megbújó rejtélyes árnyakra, mivel a hangok értelme csak magyarul magyarázható. A szóvégi határozott A hang, mintegy megerősítő hangsúly kifejezőként hat: BABON A.
A B hangcsoport – ABO – a gABAlyodó, gABOrgya, garABOncia, zsIBOng, bÁBEl szavakban mutatja a kusza összevisszaságot.
A B.N – N.B gyök: BoN – NoB, a zsiBONg szóban valami BENti rejtélyes BONgó, DONgó hang, amely BONtásban mutatja tartalmát.
Az N hangcsoport – ONA – a dUNNOG, gONOsz, kONOk, fONAl, DodONA szavakban ad párhuzamot.
Az ősiségben, az élet csíráját rejtő MAG, BAB iránt nagy tiszteletet tanúsítottak az egyszerű emberek. Ezért a jövendő jóslásoknál ezeket használták eszközként. Innen a BABona és a MAGos, MÁGus szavak eredete. Ezekkel próbálták kutatni a MÁGusok, tévhitükben a MAG ura, az élet teremtője jövőt illető titkait.
——————————————-
/*/ Babona – szláv? Nem elhihető, hogy a szótárszerkesztők nem tájékozottak az egyiptomi, görög, római, hindu stb. mitológiákban. A dodonai babonák, jósok sem ismeretlenek előttük. Az ószláv nyelv, az ősnyelv szelevénye a római kor végén vált le.