Mi vonzhat egy nőben? Természetesen a kecses, bájos, gyönge nőiség. A másság. Ez az egyetlen másság, melyet ellenkezés nélkül elfogad, megért minden férfi. A többi másságban lehetnek ellenérzései, ellenérvei, kifogásai, de a nőiség ellen nincs sem ellenvetése, sem mentsége, sem tőle való menekvése, s nem tudja cáfolni kellemes, létfontosságú szükségességét. Legfeljebb hecc, vicc kedvéért. Nő, nőiség nélkül sivatagian száraz, kongóan üres volna a világ. A nő mindenben más, mint a férfi, és ez a felülmúlhatatlan varázsa. De csak akkor, ha tényleg minden ízében, mozdulatában, reagálásában nő marad. George Sand francia írónő szerint: „A nő akkor a legerősebb, ha gyöngeségekkel vértezi fel magát.” Mert így megejtő a férfi számára. A gyönge, gyámolításra szoruló nő kecses bája elbűvöli a férfit, és mindenre képes érte. A férfi izmos, erős, kemény, darabos, célratörő, erélyes, határozott, elszánt, szigorú. Nála az érzelmek nincsenek a felszínen. Vannak érzelmei, mert ő is érző lény, ember, de érzelmei valahol bent vannak, és csak mélyenszántó érzelmi ráhatások, szívenütő, kemény megpróbáltatások hozzák elő. Szeretteihez való vonzódása nem mindig fejeződik ki külsőségekben láthatóan. Bent tartja azokat is mélyen. Nem érzékenyül el könnyen, bár ami fájó, neki is fáj, de azokat magában őröli, emészti, nem mondja ki, és talán ez rombolóbb, pusztítóbb hatású. A nő teljesen más. Gyönge, gyöngéd, könnyed, finom, légies, érzékeny és érzelmileg telített. Úgy is lehetne jellemezni – érzelmek halmaza. A nő alkati finomságával kiegészíti a férfi jellemzőit. Így lesz kerek, egész az emberpár. Így – a nő érzelmi gazdagságával kiegészülve – lesz kerek, lesz színes a világ. Ám ezen érzelmi túltelítettség ellenére a nő is lehet céltudatos, ha a helyzet megköveteli, lehet küzdelemre kész, elszántan erélyes, harcias is, de ezeket erőltetnie kell, nem alkati tulajdonságok ezek nála, hanem kiváltja, készteti erre valami, és ez külön érzelmi megterhelést, stresszel teli állapotot jelenthet számára. A kihívások sokkal jobban megterhelik, igaz, motiválják is. Ha nehéz megoldandó feladat előtt áll, bizonytalanná válik, érzi gyengeségét, de csak azért is vállalja a küzdelmet a férfiak uralta világban, mert meg akar felelni az elvárásnak. Jobban készül a dobbantásra, nagyobb, céltudatosabb lendülettel indul neki, és talán ez is hozza azt az eredményt, hogy a nők egyes területeken sokkal sikeresebbek. Ám, ha ezek ellenére sikertelen, akkor fáradtan, letörve csügged, érzelmi vihar tombol benne, s mivel érzelmei a felszínen vannak, könnyen törnek ki könnyekben. Ilyenkor kell számára a külső segítség. Valaki, akinek vállán kisírja a kudarcok felett érzett bánatát. Szeretteihez való lelki-fizikai kötődése miatt, értük való aggódása okán érzelmi terhének szívére, lelkivilágára nehezedő súlya nagyobb, jobban igénybe veszi lényét, ennek érzékelője is a felszín közelében van, és így könnyen feltör, kibuggyan. Belső feszültségét is így vezeti le. Egyszerűen jól kisírja magát, mely sírás intenzitása vérmérsékletének függvényében változó erejű, de rövid távra mindig jó terápiának bizonyul. Mindezek ellenére egy nő oly ágazatokban, melyekben nőként jól kiismeri magát, lehet sikeres üzletasszony, ahol férfiakkal szemben nőiségének vonzerejét, varázsát szándékosan, céltudatosan, – jól álcázott, titokban elkuncogott – élvezettel mint fegyvert is hasznosítja, ha kell. Olyan, aki keményen tárgyal, minden elfoglalt állást igyekszik tartani, védelmezni. További előnyökért is megharcol, határozott intézkedésekkel jól vezet egy céget, férfiakat irányít, azok elismerésének örvend, felnéznek rá, talán tartanak is, talán félnek is tőle. Olyan üzletasszony, aki nem enged saját álláspontjából, nem mutat gyengeséget, nem hagyja, hogy uralják, nem engedi, hogy valaki ráerőltesse akaratát. Aki esetenként oly komolyan veszi üzleti hivatását, hogy szerelmét is képes elhanyagolni miatta. De mikor este fáradtan hazamegy, beér a lakásába, valami megváltozik körülötte. Leteszi irattáskáját, egymás után leveti felső ruhadarabjait. Leveti magáról profi üzletasszonyi kosztümjét, mely az elhivatottságot, az üzleti komolyságot, elkötelezettséget, a kemény határozottságot, szigorúságot, szilárd megingathatatlanságot szemlélteti. Hajcsatját, kontytűjét kiveszi, megrázza fejét, szétzilálja haját, kezét beletúrja, felsóhajt, ledobja a fárasztó, ám lábainak kecses vonalát kihangsúlyozó magas sarkú cipőjét, kinyújtózik, elgyöngül. Már csak a lágyan testéhez simuló intim alsóneműje álcázza. Egyre leplezetlenebb, kendőzetlenebb. Ekkor már valami más tetszik ki belőle. Ekkor villan elő való jellege, arculata – a gyönge nő. A kemény üzleti páncél nélküli gyönge nő. Majd teljesen pőrére vetkőzik, belebújik a fürdőkád forró vízébe, fürdik, lubickol, lazán elengedi magát, feledni igyekszik a nap fáradalmait, kellemetlen epizódjait, ellágyul, élvezi az őt körülölelő víz lágyan simogató melegét, oly mélyen és minden ízével, oly gyönyörűséggel átélve, ahogy azt a férfi úgy soha nem. Érzi a szappan, a habzó gél, a sampon kellemes virágillatát, selymes, sikamlós simogatását, ringatózna, akár el is szundítana a habok közt. Talán még álmodozik is. Mintha távolról hallana egy vágyakat ébresztő, érzelmet gerjesztő, felkavaró, lágy, andalító, romantikus dallamot, behunyt szemei előtt megjelenik egy föléje hajoló megnyerő férfiarc, szinte érzi az erős karok ölelését, s a testét körülvevő víz simogatásában a bőrét gyöngéden, lágyan megérintő bársonyos kezek ujjainak játékát, melytől bizsergető, delejes hullám érzése fut végig egész valóján, s ernyedten engedi át magát a képzeletnek… Aztán kijön a vízből, lezuhanyoz, megtörülközik, beillatosítja magát, puha, meleg otthoni ruhát ölt, mely elől kissé lágyan, csábosan szétnyílik, s midőn a tükörbe néz, elcsodálkozik azon, aki onnan rátekint. Mert vele szemben a tükörben nem az a mindennapi férfias küzdelmekben edződött, határozott, keménykezű, harcias, néha ideges, haragos amazon áll, aki napközben üzleti ügyekről, személyi sorsokról, különböző száraz bankügyletekről, összegekről dönt, nem az, aki a napi fárasztó számháborúból az imént hazajött. Nincs már a szigorú arcú, kimért, merev üzletasszony. Az már kosztümként a szennyes ruhakosár legtetejére van dobva. Itt másvalaki áll vele szembe. Egy széparcú, nyugodt, kissé bágyadt, ernyedt, szeretetre, simogatásra, kényeztetésre, dédelgetésre, gyöngédségre vágyó, gyönyörű nő, kibontott selymes hajával, fürdés utáni bársonyos bőrével, lágy hajlataival, domborulataival, arcát a belső tűz okozta égő vágytól sejtelmesen elöntő pírral, csábos mosolyával, illatfelhőjébe burkolózva, vágyakozón, álmodozón vérforraló érzékiséggel, vonzóan, szexisen. Akár az édenbeli Éva, az igazi Éva! Az igazi nő. Az igazi, puha, dörgölőzni vágyó nőstény kiscica. Aki csábítóan kitárulkozó, ellenállhatatlanul ingerlő, akiért elönti a férfit a vágy, akit megkíván, akiért megvadul. Akiért érdemes bolondulni, megharcolni, akinek érdemes legrejtettebb titkait, szívét fürkészni, kiismerni. Akiért érdemes küzdeni. És aki minden sejtjével, ízével arra vár, hogy valaki lágyan, gyöngéden átölelje vállát, derekát – kényeztesse, babusgassa, simogassa, csókolja. Valaki, aki nagyon forrón szeresse, testét birtokba vegye, ráerőltesse akaratát, uralja őt. S úgy érzi, hogy boldogan adná oda magát, mert ez az ő ösztöni vágya, igazi énje, eredeti szerepe, melyet az élet ráosztott, mely szerepet nem kell külön betanulnia, begyakorolnia, mert mivel erre teremtetett, ebbe minden megerőltetés nélkül tudja beleélni magát. És melynek átélése nyomán az élet őt az elbódító gyönyör varázsával jutalmazza meg gazdagon. Este és éjjel mesterkéletlen, igazi Éva. A másik énje csak a reggel ruhaszerűen fölvett jelmez, a magára erőltetett, fárasztó egyéniség, mely nem biztos, hogy nőként hosszú távon teljes megelégedést eredményez számára. A parancsoló, irányító, távoltartó, kimért, tartózkodó, zárkózottságot sugalló főnökasszony. Olyan jellemzők, melyek nem vonzzák a férfit, sőt, melyektől a férfi inkább elriad, távolodik. Csak azt a férfit vonzza még így is …, akiben van egy pluszmegérzés a benne rejlő igazi nő iránt, aki egy hullámhosszon van az ő női kisugárzásával, aki átlát az álcán, mélyen belelát szívébe, aki ráérez a benne rejtőző, gyámolításra, támogatásra szoruló, boldogságra vágyó nőre. Akiért érdemes megvárni mindennap az estét. Aki kellemetlen kockázatként, mellékhatásként elviseli az erélyes üzletasszony rigolyáit is, mivel üzleti védőpajzsa mögül kiérzi a megejtően gyönge, simogatásra, kényeztetésre, becézésre, melegségre vágyó igazi nőt. Aki megérzi, hogy abban a kemény üzletasszonyban is érző szív dobog. Egy kicsinyke meleg szív, mely nagyon tud szeretni, s mely jelképesen oly nagy, hogy talán az egész világ is elférne benne. De egy férfi mindenképp. Kolumbán Sándor