Az oktatott nyelvtan

A nyelvészet is a nép megtévesztését szolgáló rendszer része.

Az oktatott nyelvtan bonyolultságát, a szükségtelen szabályzatok tömkelegét is a hivatásos nyelvészet gyártja, hogy minél nehezebben érthetővé, nehezen kiismerhetővé tegyék a nyelvet a köznép előtt – úgymond tudományossá –, amelybe nincs beleszólása a nyelv felépítőinek, a nyelv használóinak.

Az ifjúságnak oktatott nyelvtan annyira közérdeklődést felkeltően vonzó, mint a fogyasztói számlák (villany-, gáz-, vízszámlák), és csak annyi lényeget is tartalmaz. A számlákon csak az egységárat, az elfogyasztott mennyiséget és annak összesített értékét kellene megjeleníteni, ehelyett bonyolult összevissza számrengeteg jelenik meg, hogy az egyszerű ember minél nehezebben igazodjon el rajta, mert így átverhető, meglopható. Az igazi nyelvtanban fontos volna: – a szó kialakulása: a hangok, hangcsoportok, ősgyökök, gyökszavak értelme, részvételük a szó mondanivalója kialakításában, – a szavak írásmódja, – nyelvtani szabályok, a közérthetőség végett. A ma oktatott nyelvtan annyira magyar jellegű, mint a szakkifejezései: fonetika, fonológia, morfológia, szintaxis, szemantológia, pragmatika és mások, mert úgy-e nincsenek magyar kifejezések ezekre. Holott helyettük lehetne: beszédhangtan, nyelvhangtan, szóalaktan, mondattan, jelentéstan, gyakorlati alkalmazástan. Mert azért ugyebár, mégis volnának ezekre is kifejezések ebben a szegényes, Isten adta nyelvben, amelyben csak a mozgás leírására 15.000 szó van. De minek is lenne magyar szakkifejezés, hiszen nem az egyszerű közemberrel kívánják megértetni a saját beszélt nyelvét, hanem elvont tudományos magasságokban bonyolítják, hogy ne értse! Épp mint a villany-, gáz-, vízszámlát. Mert így az orrára lehet koppintani: neked nincs is sajátosan kialakult nyelved, mert őseid összelopkodták sunyi módon szomszédjaiktól. A beszélt nyelved, úgy ahogyan van, egy összekütyült nagy katyvasz. Tehát befogd a szád, és úgy higgyed, ahogyan mi mondjuk. Ezt mondják* – nem magyarázzák, mert talán nem is tudják, mit jelent a szó – azok az akadémiai nyelvészek, akik valós anyanyelvük mellett magyarul is beszélnek.

/*/ Így adják tudtára a népnek a magyarul is beszélő “igazságszolgáltatók” – mert megmagyarázni sosem tudnák – miért kell egy semmilyen életellenes tettet el nem követőt 13 évre börtönbe zárni, de egy szándékosan rabló-gyilkoló bestét öt év után szabadon engedni az “emberségesség jegyében”. Így adják tudtára a népnek a magyarul is beszélő uzsorás bankárok, hogy miként jogos az egymillió forint kölcsönvett összegért a tízmillió letörlesztett mellett, még tizenöttel adós maradni, és röpülni a családi házból örökre. Így adja tudtára a népnek a politika, miért kell a köznép elől, az életbevágóan fontos – ordító közvagyon rablásokról szóló – ügyeket, több évtizedekre titkosítani. Lehetne sorolni még