Az igazi NYEReség

HASZON – Anyagi előny, nyereség. Szellemi nyereség. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ? finnugor tőből] A HASZON szóban is benne az alkotó, cselekvő KAR, KÉZ jelentése: HA, mely HOz, innen a HOzam, mely HASZON is. Az ASZ kiterjedés, ez esetben az érett termés ÖSSZessége (asztag), a SZON a SZOrgalom, az alkotó, cselekvő kezek munkájáN alapuló nyereség.

A SZOrgalmas ASSZONy a legnagyobb hASZON, egy egész életre való erkölcsi NYEReség. Az ASZ gyök SZÉlesedő terjedelem, a SZO SZOrzati jelentésű is: SZORgalom. Ha a HASZONszerzést NYEReségként értelmezzük, akkor a keNYÉR jut eszünkbe. Régen a NYEReséget a fő táplálék, a keNYÉR jelentette – /ke/NYER/eség. Ma is keNYÉR keresetre megy a magyar ember, ha dolgozni jár. A nyelv örökre rögzítette az emberi munka a fő célját, mely nem a meggazdagodás, hanem az ésszerű szükségletek kielégítése volna. Bővebben a kenyér és a tenyér címszavaknál.  

REMÉNY – Bizalom abban, hogy amit óhajtunk, megvalósul. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] A REMÉLt jóbbra fordulást, a rossztól – a rémtől – való szabadulás REMegő várását a REMÉNY szó jelöli. Ez főleg a kétesélyes kimenetelű végkifejlet lehetősége esetén igaz. Az ezért való REMegés a REMÉNY bizonytalansága. Kellő MERészséggel (rem – mer) a REMÉNY valóra váltható. Ez lesz az igazi nyeREMÉNY.  

TÁNYÉR – Széles peremű, kerek, lapos, homorú, evéshez való edény. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: olasz < francia] A TÁNYÉR szó a TENYÉRből indul. Ameddig nem volt TÁNYÉR, volt TENYÉR, abban a KENYÉR és egyéb ennivaló. Nagyon finoman szólva: komolytalan ez a szóeredetre vonatkozó olaszozó franciázás. A dőlt betűs MÉKSZ beírás egyike sem adja az illető nyelveken a tányér szóalakot. Azokban a nyelvekben a lapos szó értelmének megfelelő: plaque, table, illetve piastra, piatto. A homorú, kerek olaszul concava, intorno, arrotondare. Egyiknek sincs köze a TÁNYÉR szóalakhoz. A cseh deska, szlovák doska hasított fadarabra, deszkára hasonló, és az is magyar eredetű. Erről a deszka szónál. A régi faTÁNYÉRra vezethető vissza, hiszen az első TENYÉRhelyettesítő, tenyérben tartható TÁNYÉR, fából faragott fúrt edény volt. Ez a román farfurie őrzi, mely a faragott-fúrt deszka megnevezése, és ez tényleg a kezdetekre emlékeztet. Azt is jelenti, hogy a TÁNYÉR a nyelvrobbanás előtti étkészlethez tartozott, mivel az utódnyelvekbe akkor belefagyott a kifejezés, de ott nem magyarázható csak magyarul. A CzF Szótárból: „E szó csekély módosúlattal több európai nyelvben divatozik, úgymint francziául: tailloir (fatányér), olaszul: tagliero, svédül: tallrick, orosz: talreka, itteni szlávul: tanyjer, németül: Teller, középkori latin nyelven: talierium. Adelung a franczia tailler-ből elemezi, minthogy azon az ételeket el szokták metélni, konczolni. - Mivel a tányér némely régieknél máskép: tálnyér, továbbá a tál és tálnyér között egyedül terjedelmi különbség van, vagyis a tál nagyobb, a tányér kisebb nemű tertyedt alakú edény: innen e két szót magyar elemzéssel egy gyökből származtathatjuk. T. i. a tányér v. tálnyér szó a székelyeknél: tángyér (= tálgyér).” Kiem. K.S. Lehet a CzF Szótár véleménye szerinti tál szó is az alap egyik vonatkozásban, de akkor sem francia vagy olasz, mivel a TÁL magyar kifejezés. Ide kell még sorolni a fent említett francia tailloir, tailler kapcsán, hogy a TAJkol ősmag(yar)-nyelvi szó, és vágást jelent. Tehát a TÁNYÉR fából vágott, TENYÉRt (tenyeret) helyettesítő, vagy annál nagyobb lap, melyre tehető a kENYÉR. A TÁNYÉR székelyül: TÁNGYÉR. A szó tengelyében levő NGY páros, lehet utalás: a nőre, a gyöngyértékű ángyra, ángyikára, annak kelengyéjére (annak részeként), vagy a TÁNGYÉRon párolgó laNGYos falatra, melyet a kemény NéGYelés (kézzel-lábbal munka) után TÁLaltak. És itt a tál értelme is, mert annyi eszük volt a TENYÉRnyi deszka leszabóinak, hogy a közös TÁNGYÉRt, melyen az egész család langyos étke elfért, ÁLLT (állt – tál – lát) nagyobbra szabták. A széles TÁL, a messzire vagy többet LÁT szóból. Később a lapos deszkát faragták-fúrták és így a faragott-fúrt (farfur) deszkalap mélyebb lett, folyadékot is tálalhattak benne. Most nézzék meg a fent felsorolt nyelveken létező TÁNYÉR jelentésű szavakat: cseh deska, szlovák doska, a román farfurie, a francia tailloir, tailler, olasz tagliero, svéd tallrick stb., mind a magyar szavak torzói! A táj, vág, szel szavak, s a mögöttük levő jelentés kapcsolatáról, a táj címszónál. TENYÉR – A kézfej belső oldala.[ A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: ?] A TENYÉR ama eszköz, mellyel TÉNYeket követünk el. Jól áll benne a kasza-, kapaNYELe (r > l, nyere – ér – szál – rúd). Ezzel dolgozzuk végig a NYARat, NYERve ÉRte (ér-te – te/ny/ér) aRANYat érő keNYERet, melyet végül a TENYERünkbe vehetünk, ha már letettük a szerszámNYELet. Jól áll a TENYÉRben, kENYÉR. A TENYÉRben TENYÉszik a jövedelem. A TENYERem, TÉNYERŐm, azaz TÉNYek elkövetésének ERŐs eszköze (ész – kéz). A nyitott TENYÉR, (NYE)REményTEli várakozás. Ezzel kerül NYEReg a lóra, mely a TÉNYek TERére indulás jele. Ezzel lehetünk NYERsek az érintésben, de eNYELgőn (r > l) simogatók is szeretteinkkel. A TENYÉR volt az első TÁNYÉR, mely innen kapta későbbi nevét. Erre kerül a legfőbb testi NYEReség, az (ny)ELedel. Tehát a kapcsolat, az igazi NYEReséget jelölő vonal a TENYÉR – KENYÉR – TÁNYÉR, ma is élő. Erre nem ad semmilyen magyarázatot a finnugor nyelvészet.