Az I, Í hangról, avagy értelemhordozó-e a hang a beszédben

Az I, Í hang áthelyezése a gyök elejéről a végére, megváltoztatja annak értelmét. A szó elején álló I, Í hang a tartást, egyenes Irányt mutat. A szó végén mintha rejtve volna, épp a fordított értelmet képviseli.

Az I hang egyik jelentése I-gyenes, azaz e-gyenes. Ami I-gyenállásban van, az feszesen áll, az I-gyenruha is feszes.

Ami nem Í-gyen áll, az gyen-Í, mai szóval gyenge.

Ez különbözteti meg az I-gaz és gazI szavak jelentését.

Szomjas vagyok, régiesen: szomÍ vagyok. Mit tegyek? Iszom. A nyelv az I hangot mozgatja el:

szomI – Iszom

Valaki I-gent mond valamire, van aki neg-I, tagadja. Erre van egy népi mondás: Nem akarásnak nyögés a vége, azaz tagadás: neg-I.

I-gen – neg-I

Aki Í-gér, ne legyen gér, azaz ferde. Ismerős az asztalosmunkában a gérvágás, ferdevágás a sarokléc illesztéseknél.

Bármily régI az Í-géret, az érvényes, ha az Í-gérő, nem gér-Í, azaz ferde. Ismerős az asztalosmunkában a gérvágás, a sarokléc illesztéseknél.

Az érzelmet, kellemet kifejező gyökökben is jelen van az I hang. A rIngat szóban fInom, hIntázó mozgást jelent. Ha Á hangra cseréljük: rÁngat. Nem mindegy, ha egy kisbabát lágyan rIngatnak vagy durván rÁngatnak!

Ez csak néhány értelmi vetülete az I, Í hangoknak.