Néhány szó, amely őrzi a kezdetet.
LOPTA = harc. Az egynyelvűség idején, némely henyélő, dologtalan, semmittevő törzs, lusta, dög férfiai csoportos támadást indítottak a békésen dolgozó, szorgalmas, termesztő, termelő néptörzsek ellen. Irigyelték a munkával megtermelt javaikat. A támadó banda elPALTA őket botokkal, hogy elvegyék megszerzett javaikat. A beszélt nyelv rögzítette az okot, módot. LOPTAk, mert nem kellett megdolgozni érte. LOPOTT holmival TÁPOLták a saját törzsük népét.
A becstelen törzsek így teremtettek anyagi ALAPOT maguknak a LOPOTT holmiból. Ez okon mondhatták egymás közt: Megyünk LOPTÁba. LOPás, rablás, BOTokkal verekedés. Ilyen eseteknél zajtalanul LÉPTEK, lassan, LOPakodva mentek. Általában nem NAPPAL, hanem LAPPANgva éjjel. Lehetőleg álmában LEPTÉK meg, éjszaka LEPle alatt a gyanútlan, békés népet. A becstelen támadás, harc neve így lett LOPTA.
E szót az utódnyelvek őrizték meg: harc = lotta, lupta, loita, lota …
Kitől LOPTAK? ATTÓL, akinek volt, mert szorgalmasan megdolgozott érte. LOTTA – ATTOL teljes átfordítás mutatja: ATTÓL.
A beszélt nyelv ott volt az eseménynél, és rögzítette a kimondott szavakat.
Kezdetben a BOT munkaeszköz volt, azzal BOTOLtak a földeken. A támadók is BOTotkal támadtak, BOTOLtak, ellenük is BOTtal védekeztek. Ez lehet Özönvíz előtti, kezdeti, még fémek nélküli kor, tehát a lopás, rablás már akkor elkezdődött.
A BOT szó, munkához kötődő. E jelentést őrzi az első székely telepesek által alapított BOTOSOK falu, ma a Kárpátok külső peremén Moldva északi részén: Botosani.
A háborús jelentését utódnyelvek őrzik BATallion, comBAT, BATtle, BATaie, BATere és más. szavakat is a harc, rablás tárgykörében.
BATU, tatár vezér neve is.
Énók írta le, hogy a teremtői engedély nélkül földre szállt égiek később megtanították az embereket, hogyan kell fémfegyvert készíteni. A fémfegyverek használata után a harc neve a csattanó, csattogó fémfegyverek hangja nyomán lett CSATA, majd a CS.T – T.CS gyökből: CSaT – TaCS, kialakultak a szóbokornak a tárgykörhöz tartozó többi szavai.
A kezdeti sikerek lendületet adtak a LOPTÁval gyarapodó törzseknek. Később, az Özönvíz után kialakuló királyságok, államok, saját törvényi rangra emelték a LOPTÁba járást, rablást, gyilkolást.
E becstelen LOPTÁKkal kezdődtek az erőszakos népek birodalomépítései Özönvíz után, rablással, emberöléssel. Ezért kényszerültek védekezni a békés törzsek.
Ezért kényszerültek FALkába, erős FALakkal védett FALukba, FALvakba, majd még erősebb FALAS, VÁRas POLUSokba zsúfolódni, népet szipolyozó POLISZokba, az addig egymástól távoli tanyalakók a védettség végett. Ezt a történelem fejlődésként értékeli, holott ez a feneketlen nyomor kezdete.
Ily becstelen, LOPás, BOTokkal, fegyverekkel rablás, gyilkolás alapról indultak az asszír, babiloni, méd-perzsa, görög, római, tatár, hun, török, angol birodalmak.
A kezdet mindenben meghatározó!
LOPTA és BOT szavak háborús, harci állapothoz kötődését főként a latin-utód nyelvek őrzik: LOTTA, LUPTA, BATallion, comBAT, BATtle, BATaie, BATere stb.
LoPTa – TáPoL – LoPoTT – aLaPoT – BoToL hangváz: L-P-T – T-P-L – L-P-T – L-P-T – B-T-L
LoPTáK – LoPTaK – LéPTeK – LePTéK hangváz: L-P-T-K – L-P-T-K – L-P-T-K – L-P-T-K
LoTTa – aTTóL hangváz: L-T-T – T-T-L
RAZBOJ, RAZBOL – egy másik szó, amely nincs jelen a mai magyar nyelvben, de hangösszetételéből, összeforgathatóságából megállapítható, hogy jelen volt a teremtés ősnyelvében: RAZBOJ = háború.
Minden háborút RABOLás céljából indítanak. Névben a szándék. A nyelv nem hazudik. RAZBOJ, RAZBOL. Hangjainak átforgatásával létrejön: a ZABRÁL szó, amely ORZÓRABLÓ értelmű. A RAZBOL, azaz ZABRÁL, felBORZOLÓ hatású.
RaZBoL – ZaBRáL – BoRZoL – oRZóRaBLó hangváz: R-Z-B-L – Z-B-R-L – B-R-Z-L – R-Z-R-B-L
Az ősnyelvet őrző székelyek nyelvében – a mai magyar nyelvben – nincs jelen e szavak egyike sem ily vonatkozásban, ők nem hódítottak, nem raboltak ki más népeket. A csürhében lopás, rablás, a gyilkos, rabló hadjáratok, békés emberek álmukban lerohanása nem volt jellemző székely nemzeti szokás!
Kárpát-medencéből nem indult támadás senki ellen az őstelepes székelyek részéről!
Csak Árpádék ideérkezése után indult rabló hadjárat nyugat és dél felé. Visszahatás a Pozsonynál érkező támadás, és a későbbiekben teljes magárahagyatottság.
KIRÁLY – e szó német > szláv a bérnyelvészet. Ősi név: KERÁL. Gyökátforgatással: KE-RÁL – RÁL-KE. Bővítsük: uRÁLKEdó, uRALKOdó. Csak magyarul érthető. KIRályt a rablóháborúkban meggazdagodott RIKító fényes uRAK közül választottak. Ez mindent elmond a kezdeti erkölcsi alapról. Főrabló lett KIRÁLY. RIKítóan szép ruhákban járt.
A kezdet mindenben meghatározó!
A KERÁL úgymond, felKAROLta népe ügyét, LERAKta az állam alapjait, s KÚRÁLta az előálló bajokat. A KIRÁLY az URALKOdói REndeLKEzéseit IRÁLYOKban, azaz ÍRÁsban RÓJa ki, amelyeket a tRÓn erejével, tekintélyével érvényesít. A KIRÁLY IRÁnyító, KIÁLL a nép elé. Ha a hadi helyzet válságos volt, a harctéren parancsait RIKoltva adta ki. A kapcsolatos cselekményekben jelen van a Kemény K és az eRő R hangja.
KeRáL – uRaLKodó hangváz: K-R-L – R-L-K-d
KiRáLY – iRáLYoK hangváz: K-R-LY – R-LY-K
KeRáL – KaRoL – LeRaK – KúRáL hangváz: K-R-L – K-R-L – L-R-K – K-R-L