AZ EGYENSÚLY NYELVE

Már Bolyai János felfedezte és kutatta a magyar nyelv és a matematika szoros párhuzamát.

Az anyagi világ, a világegyetem, és minden, ami anyag, csak úgy maradhat fenn, ha képletes és valós egyensúlyát megőrzi.

Minden, ami a világegyetemben létezik, egyensúlyra törekszik.

A mate-matika alapja a szám vagy anyagmennyiség, mate olyan mozgatása, matika, hogy az = egyenlőség jele két oldalán létrejöjjön a tömeg (szám, anyag) EGYENSÚLYA, EGYENLEGE.

A nyelvben is érvényesül ez a jellemző.

Teller Ede mondta: „… ha én nem Ady Endre nyelvén tanulok gondolkodni, akkor belőlem egy közepesnél alig jobb fizikatanár lett volna.” Teller tudta, mit beszél, mert ismerte anyanyelve nyelvszerkezeti felépítésének alapjellemzőit, amely valóban csak a magyar nyelv sajátja. Teller fizikus volt, és így jártas a matematikában. Ráérzett olyan dolgokra, amire más nem. Kitűnően forgott az elméje a kiszámítások végzésekor az anyagok mate alapelemei (mate – atom, molekula) tömeg-egyensúlyi helyzetének szervezésében, az egyensúly megőrzése, vagy – mozgatás matika által – ide-oda billentése érdekében.

Ezen múlt a siker vagy sikertelenség!

Játékos könnyedséggel képes volt kiszámítani: mit tesz, matat az atom, ha így vagy úgy helyezi el az = egyik vagy másik oldalán, mivel ő az EGYENSÚLY nyelvét beszélte. Így válhatott nemcsak fizikatanárrá, hanem tudós felfedezővé.

Az elején említve volt: az emberi agy két féltekés. A jobboldali a színesebb, lángoló, a művészetekkel – kép, zene, vidámság, jókedv, szépérzék – kapcsolatos tevékenység irányítója.

A baloldali ridegebb, a prózagyakorlat, anyag, számolás, műszakiság – központja.

A magyar észjárás a két félteke egyensúlyban működésének megőrzésére törekszik. A teremtés nyelvében, a magyar nyelvben minden hangnak sajátos szerepe van. Minden mással- és magánhangzó külön értelmet hordozó, fontos tényező a szóértelem kialakításában.

A magyar nyelvben az E és É hangzók vannak túlsúlyban. E hangok biztosítják a nyelvszerkezeti váz EGYENSÚLYa megőrzését, s ennek nyomán az emberi agy két féltekéjének EGYENSÚLYban működését.

Aki ezt a nyelvet beszéli, könnyebben, szinte játszi könnyedséggel válik zseniális alkotások szerzőjévé. Ezzel nem azt mondjuk, hogy mindem magyar zseni, de birtokolja alapfeltételi eszközét, és ha tehetség szikrája érinti, felgyullad.

A magyar nyelv szóalkotásaiban az összes nyelvek közül a leginkább EGYENSÚLYRA törekvő.

E jellemzője bizonyítja nyelvszerkezeti felépítésének tudatos tervezését. Nem makogásból kialakult, ahogyan a béna, nyomorék kifejlődés elmélet járókeretével bicegő, arra támaszkodó nyelvészek tömege állítja.

E nyelvet az ember teremtője tervezte, alkotta és helyezte el az emberi örökítő sejtek DNS csavaros szalagjaira, számítógépes vezérlő nyelvi ütemtervként, utódokra átörökíthetően. Azért tervezte ilyenné a teremtés nyelvét, hogy az EMBER elméjének mérlegelő képessége teljes, tökéletes egyensúlyban működjön, az:

értékek hibátlan, pontos megítélésében,

érzelmeinek szíve által vezérelt indulatai, valamint

érzéki élete  erkölcsi egyensúlya megőrzésében. Saját és mások életét megkönnyítő, rombolást kizáró

tervei készítéseiben, a véghezvitelhez szükséges fontos

döntései meghozatalánál, alkotásai tökéletes képzéséhez.

 

Ezért mondható, hogy tökéletes nyelv. A nyelvújításig őrizte eredeti szerkezeti vázfelépítését.

A mai magyar nyelv már némileg megrontott változat, de még mindig bírja, őrzi szerkezeti váza alapjellemzőit.

 

Utódnyelvek által utánozhatatlan, mivel azok e nyelv jellemzőit, szövegépítő vázhangjait, érzelmeket kifejező, dallamképző önhangzóit csak részben birtokolják. Egyiknél ez, a másiknál az, harmadiknál amaz a fő jellemző, de a teljesség hiányzik. Többnyire más-más alaphangzókra épülő nyelvek.

Egyikben sem magyarázható az E, É hangok értelemhordozó szerepe. A magyar nyelvben viszont e hangok ily szerepe alapvető nyelvi jellemző.

Az iskolákban a hivatásos akadémiai nyelvészet által tantervbe iktatott hivatalos grammatikát oktatják, amely tagadja a beszédhangok, gyökök értelemhordozó szerepét. A szavakat a latin-germán grammatika szerint elemzik.

Akinek ez jobban illeszkedik a nézőpontjához, akkor inkább azt fogadja el. De akkor nyugodjon bele, hogy az ő dogmáik szerint a magyar szavak 95%-a idegen eredetű.

A magyar szavak ősisége, ősnyelvi eredete csak a gyöknyelvészeti elemzés eszközeivel mutatható ki.

Sokan nem értik, de a gyökelemzésnél azt kell nézni, hogy a gyökök, hangcsoportok, mint szóépítő nyelvelemek, külön-külön mit visznek be a szóba, hogyan épülnek fel a gyökalapú szóbokor rendszerek, és a hangváz alapú szócsaládok.

Ugyanis, minden szó azt a mondandót hordozza, amit a szóalkotó elemek bevisznek, beilleszkedve, és egy szóvá kovácsolódva, összesítik, s kivetítik a közlendőt.

A MAGYAR nyelv a világ nyelvi titkainak MAGYARÁZÓ nyelve.

A nyelvi titkok MAG-vát  AGYAkba RÁZÓ nyelv!