ATOM – Vegyi elemeknek vegyészeti eljárásokkal tovább nem osztható legkisebb része [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: latin < görög] A legkisebb vegyielem-alkotó rész, ami TÖMörítve tartalmazza minden vegyi sajátosságát azon elemnek, amelynek alkotó része, vagyis amelyből vétetett. Egyes vegyi anyagok esetében (urán stb.) döbbenetesen hatalmas energiatartalom TÖMörül benne, amit maghasadási folyamat elindításával szabadítanak föl. Honnan tudta a kezdetekkor az ember, a nyelv ezt így?! Csak felső forrásból! Ezt nem lehet, az őslevesben kialakult sejtből évmilliárdok alatt pocokból majommá, majd abból majomemberként még görbe hátú – barlangja előtt a bunkójával vadmalacra váró – ősemberrel megmagyarázni! A szó a teremtési tökéletességéhez még közelálló ember beszélt nyelvén, a nyelvek magván, az eredeti ősmag-nyelven keletkezett, onnan jutott ógörögbe, ahol módosult, később ez alakban röppent ki a világba, és ily alakban hozta vissza hozzánk a tudomány nyelve. És milyen rejtélyes forrásból eredően rögzítik, őrzik az ősi magyar népmesék az összesűrített, TÖMörített (töm, tom) erő fogalmát? Például: Babszem Jankó, Hüvelyk Matyi, A két borsszem ökröcske. S akkor gondoljunk még az Óperenciás tenger körüli elvetendő nyelvészi mellébeszélésekre. Volt valamilyen forrás, amely még az Özönvíz előtt tudatta az értelmes emberrel ezt, és ő a beszélt nyelvében rögzítette A TÖMörített erő (a töm – atom) fogalmát. A mesék, legendák sok értékes dolgot rögzítettek! A történészek viszont önző anyagi érdekből mindig az őket fizető hatalom szája íze szerint írták a történelmet. A mai történész számára már a hivatkozási alapok is hamisak.
ÁZIK – Huzamosabb ideig vízben vagy egyéb folyadékban van. Eső hatásának van kitéve. Ázik-fázik. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] Az ÁZIK szó ÁZ – ZÁ ősgyökből indul. A szó kialakulása érdekes, mivel kellemetlen érzés nyomán feltörő ösztöni hangadás következménye. Dühös hang: Ááááá! Vagyis Á-t kiált. Azért Á-zik, mert VIZes lett. A Z hang kellemetlen zűrös dolgok jelzője is, de a VIZet is jelzi a faZék, főZ szavakban. ÁtÁZottan nem kellemes. Itt az Á hang szerepe érdekes, mert különben – épp mint az árban – nem sok köze van a vízhez. Az Á bosszús felkiáltó hang, amely az átvizesedés miatt tört fel a szenvedő alanyból. Próbáljuk ki, öntsünk hideg vizet valakire. A hirtelen hideg hatástól Á-t kiált, és nem is akármilyen erővel, azaz Á-zik. Az átvizesedett ember Á-t kiáltott, azaz bosszúsan Á-ZOTT. Hasonló a fázik kifejezéshez, amely látványi, és a hideghatás miatti tűzkészítés okán való fával foglalkozásból ered. Erről Kiss Dénesnél olvastam (Kiss Dénes: Aki fázik, fát keres, Püski, Budapest, 2001.). Ezekhez hasonló még a néz szavunk, amelynek kevés köze van a lát igéhez. A né ily esetben mutatószó. Aki valami érdekeset látott, azt kiáltotta: Né!!! És addig né itt, né ott, hogy a környezetében levők megjegyezték: Ez mit né-z annyit, biztos valamit lát. Végül a látás fogalmával hozták kapcsolatba a néz szót, és így van mind a mai napig.
ÁZSIA – Földrész. Nevének eredetéről nem ír a szótár. A lexikonok szerint: eredete ismeretlen. Akkor nézzük. Az eddigi feltárásaim szerint az AZS, ÁZS, ZSA, ZSÁ stb. olyan értelemadó gyök(család), amely fizikai, mennyiségi nagyságra, nagy értékre vonatkozik. Az A, Á hangok más hangokkal társulva is adják a nagy, erős jelentést. Az ÁSZ – legerősebb ütőlap. A h/AR – magas hegy, ÁR – magas vízállás, ÁG – magasra törő szÁR. Személyben legtetszőbb: ZSÁner. Nagy csomag: bagÁZS. Elbűvölő nagy hatás: varÁZS és mások. Azonban a ZS hanggal képződik értelemadó hangnyaláb is, ez esetben ÁZSI. A részvevő hangzók változhatnak, de értelemhordozó szerepük megmarad. Jelentésük: a fizikai terjedelem vagy jelképes értékbeli nagyság. Ezen belül rendkívüli kedveltség, vagy a rendkívüli utálat érzését fejezik ki. Ilyen ÁZSIa a legnagyobb földrész vagy ÁZSIó, mint magas érték, mÁZSA, nagy súly. Az UZSOra szóban a legmélyebb utálat, undor érzését képviseli. Ám ez a gyök is fejezhet ki kedvelt dolgot: UZSOnna, bár ez eredetileg OSOnnya, OZSOnnya (osonó gyors étkezés két fő étkezés közt). Itt mutatkozik meg, hogy a szóban levő többi hangnak mily nagy szerepe van az értelemalakításban. Ugyanis az R hang maR, haRAp is, az OR magasságot jelent (orom), ez esetben az ORdítóan magas, tönkretevő kamatot. Ám a NA ősgyök jelentése: NEdv, NŐ, aNYA, a tőle kapott NYÁmi. Visszatérve az ÁZSIA névre: az ősmag-nyelvet beszélők tudták, hogy hatalmas földrész, és azért adták ezt a nevet. A szóvégi IA páros – a -ság, -ség jelentése mellett (Ázsi = nagy, ia = ság), terjedelemjelentésű is. A rIAnás hirtelen messzire terjedő repedés, a rIAsztás térre, tömegre kiterjedő, a kIAbálás messzire hangzó.