ASSZONY – Férjes, özvegy vagy elvált nő. Felnőtt nő. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: alán] Az ASSZONY szó esetében az ASZ, ÁSZ, ESZ értelemadó hangnyaláb meghatározó a fESZes állapot, SZÉtterjedés leírásában. Minden közönséges gondolatot kizárva, a nyelvi valóság a mindennapi élet bensőséges dolgairól, melyeket a magyar nyelv a legfinomabb rezdülései szerint ad vissza.
FA és ASZ – az F a teremtői erő jelölőhangja, FA, magas állás, ASZ, kiterjedő fESZesség. BA és ASZ – BA hatalmasat jelent, tehát hatalmas élvezeti kiterjedés – ASZ –, mely következményeiben átSZAbja a jövőt: gyerek, család stb. A nÁSZ – ahol a Nő az ÁSZ, azaz a legfontosabb szereplő. Amelyik nő még nem ismerte meg testileg az ASZ jelenséget, az még nem ASSZony. Az nem érett, nem ASZ(ott) az ANYai SZErepre, még LE-ÁNY (le/nge/ányból le-sz anya). Ha megismeri, akkor LE-sz ASZ(érett)-ÁNY(anyajelölt) – ASZ-ÁNY azaz ASSZONY. A nÁSZ után nESZül az új élet az ANYai testben, a méhben (műhely) új mű, új mag, új ember teremtése kÉSZül. A kicsi az ANYatesti védett tANYájában nő, méreteiben fokozatosan terjed. Az ANYaságra érett ASSZonyi test SZÉlesedik fESZül, a magzat kéSZÜL kijönni a világra, feSZÜLt a helyzet, majd minden eshetőségre felkéSZÜLve, nekineSZÜLve, megSZÜLi kicsinyét. Az SZ hang az éréssel is kapcsolatos hang. Komolyabb elemzés nyomán kitűnik, hogy a lÁNY, asszONY szavak ÁNY, ONY bővítménye az ANYaságra is utal. Ebből azt lehet levonni, hogy az ASSZONYi lét egy érési folyamat végeredmÉNYe. Az SSZ kettőzése a fontosságot jelzi. Az ASZ gyök a kiterjedést is jelenti, az ASSZONYi test terebélyesedik. Az áldott állapot idején különösen. Az ASSZONYi lét, melybe az ANYAság is beleértendő, a legfontosabb női szerep. Az ASSZONY szó fordításakor a NÁSZágy, házas ágy megnevezésének eredetére is fény derül: ASSZONY fordítva NYOSSZA. Ebből a NYOSZOLYA, hangzása nyoszolJA. A jelen levő JA, AJ, JAJ nemcsak a NÁSZ mindent elsöprő élvezetének AJ örömhangja, hanem a NEhéz NESZÜLt állapot, a NŐ-SZÜLés JAJszava is, mivel az is a NYOSZOLYÁhoz kötődő.