ARA – Menyasszony [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor]
Az ARA az AR – RA ősgyök bővítménye, amely magas, érték jelentésű. Az ARa RAgyog szépségében. Az ARA szó a gyöngédség, áldás, emelkedettség, kincs fogalomköréből indult. Az AR – RA magas értéket jelentő ősgyök. Ilyen a magas hegyek (har) hARmatja, amely áldás, és ÉRtékes akár az ARAny.
Az ARA, ARÁ, ÁRÁ, ERI, IRE stb. olyan értelemadó hangnyaláb, amely az eRős R hang körül jön létre.
Ez felülmúlhatatlan ritka magas érték, védelem, védendő értelmét viszi be a szavakba, így az ARA – menyasszony szóba is. Jelen van a SÁRA, MÁRIa, KlÁRA ARAnka, ERIka, IRÉn, ARAbella és más nevekben is. A szép ARA is felülmúlhatatlan ritka magas érték és védendő. Az is idetartozó, hogy a szép ARÁnak ÁRA volt: valamilyen hősi tett, kiváltó érték. Az ARA eredete ősmag(yar)-nyelvi.
ARAbella nem arab nőt, hanem szép menyasszonyt jelent. Az ARA hangnyaláb értelemadó még a nARAncs, bARAck, ARAny, bARÁt, pARAdicsom, PARAdicshon, ARAd és más szavakban is. Az ARA, akár az ANYA, APA, oda-vissza ugyanazzal a jelentéssel bíró szó, kizárólag ősmag-nyelvi eredetű lehet. A
RABELLA – A név tartalma, mondanivalója egyezik az ARA – menyasszony szó jelentésével. Az ősi nyelvben ÉRtékként jelölték a magas hegyek (har) üde hARmatját, amely áldás, és ÉRtékes akár az ARAny. A szép ARA is az. Az ARA, ARÁ, ÁRÁ, ERI, IRE stb. olyan értelemadó hangnyaláb sor, amely az eRős R hang körül jön létre.
Ez felülmúlhatatlan ritka magas érték, védelem, védendő értelmét viszi be a szavakba. Jelen van a SÁRA, MÁRIa, KlÁRA ARAnka, ERIka, IRÉn és más nevekben. A szép ARA is felülmúlhatatlan ritka magas érték és védendő kincs. Az is idetartozó, hogy a szép ARÁnak ÁRA volt: valamilyen hősi tett, kiváltó érték. ARAbella nem arab nőt, hanem szép menyasszonyt ARÁt jelent. A BELL, BELLA az utódnyelvek által az ősmag(yar)-nyelvből örökölt szó, és a szép járású, szépen BILLEgő, LIBBEnő (libben – billen – be/n-lib – beli – bella, bellissima) nőies járás jelzője volt. A BEL gyök belsőből, anyaméhből jövő kicsinyt is jelent, épp mint a BÉLa, ÁBEL, IzaBELla nevekben.
ARASZ – Népi hosszmértékegység.: az oldalt kinyújtott hüvelykujj és kisujj hegye közti távolság. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: finnugor] Az ARASZ szó AR – RA ősgyöke az ARányítás, az ASZ a lehető legnagyobb kiterjedés, terpESZ. Ilyen értelmű az ASZtag, ASZtal szavakban is. A szó megfordítva SZARA, vagyis a két ujj, két SZÁRA közti táv. Ez a méretösszesség határozta meg az ÁRAt, vagyis e szerint ÁRazták (áraz – arasz) a rövidárut. A hosszabb anyagot már a csüngő alkarral, csünggel, sünggel, singgel azaz könyökkel mérték.