ÁR4 – 100 négyzetméternek megfelelő terület mértékegység. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: nk: francia] Itt szintén ÁR – RÁ ősgyök az alapszó. A szó születését az ÉRtékek fogalmának kÖRében, azok megnevezései közt kell keresni. Egyetlen földi nyelv sem birtokol saját szógyököt, csak amit az ősnyelvből örökölt, tehát a szó nem lehet francia eredetű! A termőföldet nem ezer év óta mérik, amióta francia nyelv van, hanem a kezdetektől. Az AR ősgyök az ARasz, ARany, ÁR, vásÁR és más szavakban meghatározó mÉRtékekre és ÉRtékekre vonatkozó. Minden tERületmÉRték a tÉR, kÖR fogalmába illik be. A tERmőföld mÉRések bejÁRással történtek. A bejÁRás e fogalomhoz kötődő! Ilyen a közigazgatási tERületek neve is: jÁRás, megye. Az ÁR lépésekkel körüljÁRt tÉR. A régiek tízes és tizenkettes számrendszerben számoltak. Ez esetben vagy tíz vagy tizenkét lépés oldalhosszúságú négyzetről van szó. Mivel megmunkálandó négyzet alakú terület, így a négyes szám több értelemben van jelen, lévén a munka egyik ősi neve: NÉGYelés. Az ÁR ősgyök a nyÁRi mezőgazdasági munkák megnevezéseiben is jelen van: ARat, takAR, kapAR, sARabol, gyARol stb. Még a veszteség ÉRtékének felMÉRésében is megjelenik. Mekkora MÉRtékű, ÉRtékű a kÁR? A métER szó a mÉRet hangváltott alakja. Tehát eredete nem görög, hanem ősnyelvi, azaz ómagyar. A beMERítéses MÉRTÉKvétel tömegÉRTÉK megállapítására eredetileg nem a görög Arkhimédész felfedezése, mert az ősnyelv beszélői már régen használták előtte. Különben nem volnának jelen a meríték, mérték, érték, fertály szavak a mai magyar nyelvben. Arkhimédész csak újra felfedezte a már feledésbe merült módszert. Ez nem von le semmit az ő tudományos munkássága értékéből, mivel a görögök előtt ismeretlen, elfeledett módszerre döbbent rá hirtelen. Amint a méter, mérték, érték szavak egyike sem görög eredetű, úgy az ÁR sem francia, hanem mindkét esetben ősnyelvi, ómagyar örökség.